Amíg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) levelet írt az Operatív Törzsnek az oltási adatok nyilvánosságra hozataláról, addig úgy tűnik, elindult egy országos vakcinahatékonyságot kutató kampány. Mivel hiánytpótló vállalkozásról van szó, kérdés, hogy hivatalosan miért nem lehet róla hallani.
A MOK a kormány által nyilvánosságra hozott, s a Karikó Katalin által is megjegyzéssel ellátott, vakcinák hatásosságáról összeállított táblázatot egyrészt üdvözölte, másrészt úgy gondolják, hogy jelenlegi formájában nem alkalmas az oltóanyagok összehasonlítására. Ezért azzal fordultak az Operatív Törzshöz, hogy a kormányzat tegye elérhetővé a kutatók számára az oltással kapcsolatos adatbázisok kutathatóságát.
„A vakcinák hatásosságának valós megítélése érdekében szükség lenne az egyes oltások által kiváltott immunválasz időbéli kialakulásának és erősségének megismerése érdekében egy prospektív reprezentatív vizsgálatot indítani. Ennek eredménye alapján lehetne a mindinkább rendelkezésre álló többféle vakcinát a leghatékonyabban felhasználni, az esetleg szükségessé váló újraoltásokról szakmailag megalapozott döntést hozni. Mindebben a kamara szívesen közreműködik” – áll hét eleji levelükben.
Eközben a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja a kínai Sinopharm oltásra várakozók között egy olyan nyomtatványt osztogat, amelyben 12 hónapos önkéntes antitestvizsgálatban való részvételre invitálják az aláírót.
„Fontos az oltások minél szélesebb körű nyomon követése, mint a mellékhatás, mind az immunológiai hatás területén. Ezért arra kérjük, hogy segítse az immunológiai hatékonyság pontosabb nyomon követését az alábbi vizsgálatokhoz történő beleegyezésével” – áll a nyomtatvány elején.
A vizsgálatban való részvétel feltétele, hogy az első oltáskor ne álljon fenn SARS-CoV2 fertőzöttség. A vizsgálat során két cső natív vért és két cső alvadásgátolt vérmintát vesznek le, ezekből megállapítják a SARS-CoV2 elleni humorális (ellenanyagokhoz kötött és cellurális/sejtes) immunválaszt, ugyanis, ha korábban átesett a betegségen esetleg tünetmentesen, akkor ezek az immunológiai paraméterek mérhetőek a vérmintából.
A betegkövetés 12 hónapon keresztül történik, mégpedig négy időpontban:
- 0. időpont: a vakcina első dózisának beadása előtt (alapimmunitás
- 1. időpont: a vakcina első dózisának beadását követő 14. napon (immunválasz kezdete)
- 2. időpont: a vakcina második dózisának beadását követő 14-20. napon (immunválasz maximuma)
- 3-8. időpont: a vakcina első dózisának beadását követő 60-360. napon (immunválasz fenntartása).
A vizsgálatból saját döntés alapján bármikor ki lehet lépni, s felhívják arra is a figyelmet, hogy a vizsgált időszakban bármikor lázas betegség esetén a háziorvosi konzultációt követően jelezni kell a vizsgálatot végző klinikának.
Alkalmanként egy vénás vérvételre kell számítani, cserébe viszont az önkéntes résztvevő tájékoztatást kap immunitásának alakulásáról.
A Pécsi Tudományegyetemen kapott információink szerint szép csendben valóban elindult egy antitest-vizsgálat, amiben a tervek szerint minden Magyarországon használt oltóanyag hatékonyságát szeretnék felmérni, de nem ők a kutatás szervezői. Úgy tudjuk, hogy a vizsgálat vezetője az Országos Onkológiai Intézet egyik vezetője, akinek elküldtük kérdéseinket a részletekre vonatkozóan. Bár még nem kaptunk válaszokat, amint megérkeznek, frissítjük cikkünket.
A főváros 1500 fős antitest-vizsgálatot végzett
Közel 1500 emberen, idősotthonok, valamint hajléktalanellátó intézmények lakóin és dolgozóin vizsgálta meg a főváros az oltások hatékonyságát. Az eredmény magáért beszél: eszerint a teljes oltási sorozatban részesültek csaknem 99 százalékánál az antitestek szintje a védettséget jelző értéket elérik (legalább 50 AU/mL antitest szint). A 2021. március 4-április 19. között 1414 fő részvételével végzett vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezzék az immunállapotot a fővárosi intézményeinkben. Mindannyiukat Pfizer- vagy Moderna-vakcinával oltották be, tehát csak erre a két oltóanyagra lehet bármi következtetést levonni a vizsgálatból, ezért hozzátették, hogy ez a vizsgálat nem reprezentatív.
Az angol felnőttek 70 százalékában van antitest
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett legújabb becslése szerint az angliai felnőtt népesség csaknem 70 százalékának szervezetében lehet jelen a koronavírus ellen termelődő antitest. A reprezentatív számítási módszertan speciális becslésen alapul, és azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság messze legnépesebb nemzetén, az 56 milliós Anglián belül az április 11-én zárult egy hétben a felnőttek 68,3 százalékának szervezetében mutatták volna ki a SARS-CoV-2 koronavírus ellen fertőződés vagy oltás hatására termelődő antitestek jelenlétét vérvizsgálattal végzett szűrés esetén.
A statisztikai hivatal becslése szerint Walesben 61 százalék, Skóciában 57,8 százalék, Észak-Írországban 62,5 százalék azoknak a felnőtteknek az aránya, akiknek szervezetében jelen lehet az új típusú koronavírus ellen képződő antitest.
Cikkünk eredetileg az mfor.hu-n jelnet meg, melyre reagálva a Koronavírus Sajtóközpont azt közölte lapunkkal, hogy nem csak a kínai, hanem az összes Magyarországon alkalmazott vakcinára vonatkozóan indulnak kutatások. Mint a világ számos országa, természetesen Magyarország is végez kutatásokat a koronavírus kapcsán. Az Egészségügyi Tudományos Tanács és számos egészségügyi intézmény olyan programot indít, amelyben a következő hónapokban gyógyult koronavírusos betegek celluláris immunválaszát fogják kutatni, és a hazánkban alkalmazott mindegyik fajta vakcinával oltottakra is kiterjed a kutatás.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
