Ahogy a közmondás tartja: Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Merthogy végre itt az első – nem túl bőbeszédű -, ám de magyar nyelvű Sinopharm vakcina-leírás, amely egy Szerbiában publikált dokumentáció alapján készült.
„A fordítás alapjául szolgáló dokumentum nem érhető el a szerb gyógyszerhatóság (ALIMS) honlapjáról, sőt, egy kisebb botrány alakult ki vele kapcsolatban” – írja Dr. Dobson Szabolcs gyógyszerész-engedélyezési szakértő, aki vette a fáradtságot, s lefordította a szerb sajtóban megjelent dokumentumot magyarra, ha már ilyen közel került a magyar lakossághoz is a kínai vakcina debütálása.
Szerbiában jelenleg 360 oltóhelyen oltják az embereket, többségüket a kínai vakcinával. Közben hazánkban is elhárultak az akadályok azzal a kormányrendelettel, miszerint a külügyminiszter rábólinthat olyan vakcina behozatalára, amelyet 1 millió emberen alkalmaztak már uniós tagállamokban, EGT-országokban, vagy uniós jelölt országokban.
Dobson azonban azt írja, kisebb botrány robbant ki, amikor egy újságírónő január 21-én a szerb egészségügyi intézmények honlapjáról letöltött Sinopharm vakcina-dokumentációja alapján publikált egy cikket. Merthogy állításaival a szerb gyógyszerhatóság nem értett egyet, sőt saját honlapjára ki is tett egy nyilatkozatot, mely szerint a cikk félrevezeti Szerbia lakosságát.
A szerb hatóság szerint az írás - amelyben például azt közlik, hogy a Kínában engedélyezett alkalmazási előírás szövegét a hatóság nem tette közzé a honlapján - dezinformációkat tartalmaz.
A Danas nevű szerb újság erre válaszul ismét közölt egy cikket, amiben jelzi, hogy kérte a hatóságtól a kínai alkalmazási előírás publikálását és állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy a csatolt fordítás eredetijének mi a státusza, mivel ez a szöveg különféle egészségügyi intézmények honlapjáról letölthető.
„Fordítóként megjegyzem, hogy a szöveg szakmai minősége kizárja, hogy engedélyezésben és hatósági eljárásokban járatlan orvosok írták volna” – írja Dobson, aki rendszeresen tudományos hátterű posztokat ír ’Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó’ Facebook-csoportjában.
Jelzi, hogy jelenleg nem lehet tudni, hogy a szerb intézmények honlapján található a kínai vakcinához kapcsolódó dokumentumot ki írta, de a legfontosabb probléma az, hogy a szerb hatóság - csakúgy, mint eddig nálunk az OGYÉI - nem közölt hivatalos alkalmazási előírást, vagy legalábbis a kínai alkalmazási előírás szerb fordítását.
Mindez azért fontos véleménye szerint, mert nem mindegy, hogy kinek a felelőssége az, ha a közegészségügyi vészhelyzetben nemzeti szinten engedélyezett vakcinával kapcsolatban vélelmezett mellékhatások kialakulnak. Három pontban összegzi, miért fontos ez a kérdés:
- A COVID-19 elleni vakcinák kapcsán megadott mellékhatások egy részének ok-okozati kapcsolata egyáltalán nem bizonyított, így adott esetben eleve nehéz vagy lehetetlen megállapítani, hogy bármilyen súlyosabb mellékhatás vagy haláleset összefügghet-e bármilyen vakcina beadásával.
- Ha az oltóorvosnak praktikusan fogalma sincs az ellenjavallatokról és a mellékhatásokról, elővigyázatossági előírásokról hivatalos forrásból, akkor hogyan merülhetne fel bármilyen felelősség kérdése.
- Sürgősen tisztázni kell, hogy a vészhelyzetben engedélyezett vakcinák esetleges nemkívánatos hatásaiért az állam-e a felelős, amennyiben amúgy arra az oltásra az orvosszakma szabályai szerint került sor? Mert ha ez nem világos, az eleve visszatartó erő lehet az orvosok részéről. Az EMA által engedélyezett vakcinák kapcsán ez nem merül fel, mert ott egyértelműen a cég a felelős ilyen esetekben.
Mindezekből logikusan az következik, hogy mind az orosz, mind a kínai vakcinák esetében az OGYÉI-nek minél hamarabb publikálnia kellene (Dobson szerint már eddig is kellett volna) a készítmények hivatalos alkalmazási előírásait és az oltásokkal kapcsolatosó munka más fontos részleteit.
A szakértő emlékeztet arra, hogy tavaly nyáron súlyos gond volt például, hogy a favipiravir nevű, Kínából behozott vírusellenes tablettákat az orvosok hivatalos magyar nyelvű alkalmazási előírás nélkül használták a kórházakban (bár azóta már pótolták ezeket).
„Milliószámra lehetett úgy tablettákat osztogatni Magyarországon, hogy senkit nem érdekelt a mellékhatásfigyelés, főleg egy olyan gyógyszer esetében, amelynek a COVID-19 használat nem hivatalos javallata, tehát fokozottabban kellett volna rá figyelni” – írja posztjában a gyógyszerész, aki az egészségügy politikai színtérre való belépését enyhén szólva nem tartja jó dolognak, s ezzel nem ő az egyedüli, aki aggodalmának ad hangot.
„A politikusok nem értenek -, miért is értenének -, a gyógyszerengedélyezéshez, de felelősek a választóikkal szemben azért, hogy hazájukban minél előbb fordulatra kerüljön sor a járvány elleni harcban. Ennek veszélye viszont az egészségügyi szakmai apparátusba való beletenyerelés, a tudományos értékelőmunka hitelének lerombolása (lásd az OGYÉI-t ért kritikákat)”:
A szakmai apparátust illetően, a hatóságoknál az EU tagállamok széles körében viszont olyan hivatalnokok dolgoznak, akik nem viselnek politikai felelősséget, sokszor – és ez az EMA-ra is jellemző – életükben nem dolgoztak vagy keveset, régen és/vagy nem olyan pozícióban a hús-vér gyógyszeriparban, esetleg életükben nem állítottak össze olyan szakmai dokumentációkat, amiket naponta elbírálnak, így nem mindig képesek súlyozni a fontos és kevésbé fontos dolgok között.
„Ennek veszélye az értelmetlen bürokratikus csuklóztatás, értelmetlen jogszabályi előírások, egyre bonyolultabb és drágább előírások és a valóság iránti csökkent érzékenység, sőt, az attól való elszakadás, amely viszont a politikusok szempontjából veszélyes lehet” – véli Dobson Szabolcs, aki szerint a szerbiai és az európai helyzet, a zűrzavar megmutatja, hogy mit kellene elkerülni hazánkban és meggyőződése, hogy ez vezetői képesség és tudás kérdése mind politikai, mind szakmai vonalon.
Aki kíváncsi rá, IDE KATTINTVA elolvashatja a Sinopharm magyar nyelvű, szerb egészségügyi dolgozóknak szánt használati leírását.
Újabb szankciók jönnek. 
