A kínai vakcinagyártó, a Sinopharm elnöke, Li Zhiming lemondott tisztségéről személyes okokra hivatkozva, és ugyanígy döntött Li Hui, a Sinopharm leánycégének egyik elnöke, az audit tanács tagja. A CNBC cikke ugyanakkor megjegyzi: nincs bizonyíték arra, hogy a lemondások összefüggnének a vakcinával kapcsolatos munkákkal.
Valahogy még sem örülünk ennek a hírnek, hiszen Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, és már kormányhatározat is született arról, hogy a kormány szerint „szükséges az Európai Unió által kezdeményezett, centralizált COVID-19 oltóanyag-beszerzés keretén túl a magyar emberek egészségének megvédése érdekében a lehető legnagyobb mennyiségű biztonságos oltóanyag beszerzése”. Ezért nemsokára Kínából is érkezhet vakcina, a miniszter szerint szinte már meg is állapodtak a Sinopharmmal. A szállítás megkezdése azon múlik, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) milyen gyorsan engedélyezi az oltóanyagot.
Az első szállítmány akár egymillió adag is lehet
Magyarországon eddig 129 860 főnek elég vakcina érkezett, s 106 ezer embert oltottak be a Pfizer oltóanyagával, a hétvégén pedig a Moderna vakcinájával folytatják az idősotthonok lakóinak oltását.
A kínai állami tulajdonú Sinopharm két COVID-19 vakcinát fejleszt, amelyek a másik engedélyezett kínai vakcinához, a Sinovachoz hasonlóan szintén inaktiváltak, és hasonló módon működnek. Hogy mit is jelent az inaktivált, arra kicsit később visszatérünk még.
A Sinopharm év végén, 2020. december 30-án jelentette be, hogy a vakcina harmadik fázisú kísérletei azt mutatták, a vakcina 79 százalékosan hatásos, tehát alacsonyabb, mint a Pfizeré (95 százalék) és a Modernaé (85%). Ennek ellenére az Egyesült Arab Emírségek, amely a hónap elején jóváhagyta a Sinopharm oltást, azt állította, hogy a vakcina 86 százalékban hatásos a harmadik fázisú vizsgálat időközi eredményei szerint. A vállalat szóvivője nem volt hajlandó elmagyarázni az ellentmondást, és azt mondta, hogy a részletes eredményeket később közlik - írja a BBC.
Kínában egyébként még a harmadik fázisú vizsgálati eredmények előtt csaknem egymillió embernek osztották ki sürgősségi program keretében a Sinopharm vakcináját, Gulyás Gergely pedig a tegnapi kormányinfón azt mondta, már 20 milliónál is többen kapták meg az oltást Kínában és a Közel-Keleten (az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben). Dale Fisher professzor, a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora szerint egyáltalán "nem szokványos" egy oltóanyag-programot felépíteni anélkül, hogy nincs még meg az utolsó szakasz, nevezetesen a harmadik fázis eredménye.
Azt is tudni lehet, hogy december elején Peru felfüggesztette a Sinopharm vakcina kipróbálását, mert egy önkéntessel "súlyos nemkívánatos esemény" történt, de kicsivel később újból engedélyezték a vakcina tesztelését. Szakértők szerint ugyanakkor a klinikai vizsgálatok szüneteltetése egyáltalán nem szokatlan, ez a tesztelések velejárója. Szeptemberben az Egyesült Királyság is átmenetileg szüneteltetett egy másik COVID-19 vakcina-tesztet (Oxford-AstraZenaca), miután az egyik önkéntesnél mellékhatásokat tapasztaltak. Később kiderült, hogy nem a vakcina okozta a tüneteit.
Inaktivált vakcina
A Sinopharm vakcinája inaktivált, vagyis az emberi sejtekben szaporodásra nem képes vírust tartalmaz, és a szervezet saját immunreakcióját kiváltva teszi ellenállóvá az embereket a koronavírussal szemben. A Sinopharm klinikai vizsgálatai kimutatták, hogy vakcinájuk megvédheti az embereket a koronavírus fertőzés ellen, de még senki nem tudja megmondani, hogy meddig tart ez a védelem. Lehetséges, hogy az antitestek szintje hónapok alatt csökken, bár az immunrendszer tartalmaz olyan speciális sejteket is, amelyeket memória B sejteknek neveznek, s évekig vagy akár évtizedekig megőrizhetik a koronavírusról szóló információkat - írja a New York Times.
A kínai vállalat közlése szerint a két dózissal beoltott emberek 99,52 százalékánál magas volt a koronavírust semlegesíteni képes antitestek száma. Az oltóanyagot pedig általánosan biztonságosnak ítélték, jóllehet a hatásosságáról szóló közleményben nem tértek ki a mellékhatásokra.
A WHO szerint az inaktivált víruson alapuló fejlesztésekkel ma már szinte csak a kínaiak foglalkoznak. Ennek ellenére Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézetének virológusa az MTA Hírlevelében azt írja, hogy az inaktivált vírusra épülő vakcinák ugyan valóban még az első generációs technológiát képviselik, de ez önmagában korántsem jelent minőségi különbséget vagy aggályt, csupán annyit, hogy nem a mai legmodernebb kutatási vonalról van szó.
A 79,34 százalékos hatásosság megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a kínai gyógyszeripari felügyelet követelményeinek, így a gyártó benyújtotta kérelmét a piacra bocsátáshoz, s mint tudjuk, az engedélyt a kínai gyógyszeripari felügyelet meg is adta.
A Pfizerrel is vannak azért gondok
A következő hetekben előfordulhatnak még fennakadások a Pfizer és a BioNtech koronavírus-oltóanyagának európai szállításában, a két cég azonban garantálja, hogy 2021 első negyedévében teljesíteni fogja a korábbi vállalásait - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken. Hat európai uniós ország - Dánia, Finnország, Svédország, illetve Észtország, Lettország és Litvánia - levélben fordult pénteken a brüsszeli testület vezetőjéhez, amelyben "elfogadhatatlannak" nevezték, hogy a Pfizer a következő hetekben várható szállítmányai jelentős csökkentéséről tájékoztatta őket. "Ez nem pusztán a tervezett oltási menetrendekre van kihatással, de gyengíti az egész folyamat hitelességét is" - írták. Arra kérték az Európai Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a vállalatra a rendelések pontos és stabil teljesítésének biztosítása érdekében. Később Ursula von der Leyen arról számolt be, hogy telefonon beszélt a Pfizer vezérigazgatójával, aki biztosította arról, hogy időben leszállítják az első negyedévre tervezett vakcinaadagokat.A vállalat elismerte, hogy február elejéig még ideiglenes fennakadások lehetnek a belgiumi Puursban lévő üzemük bővítése miatt, de hangsúlyozta, hogy ennek nyomán jelentősen megnőnek majd a gyártókapacitások.
Kínában a júliusi sürgősségi program keretében beoltott egymillió emberen túl egy újabb, ingyenes oltási kampány keretében február elejéig további ötvenmillió ember beoltását tűzték ki célul, hogy ezzel szavatolják a kínai holdújév biztonságos megünneplését februárban.
A vakcina áráról nincsenek biztos információk, csupán egy másik kínai vakcina, a jóval kevésbé biztonságos SinoVacról lehet tudni, hogy Kínában átszámítva kb. 13,60 USD-be, azaz 10 fontba kerül. Ez még mindig magasabb ár, mint az oxfordi vakcináé, amelynek adagja 4 dollár, de alacsonyabb, mint a Modernáé, ami 33 dollár - írja a BBC. Bár Gulyás Gergely a tegnapi kormányinfón azt mondta, "az ár másodlagos", ebből némileg lehet következtetni a beszerzési árra.
Míg a KSH szerint folyamatosan nő a magyarok oltási hajlandósága, friss hazai kutatásokból az derül ki, hogy a nyugati vakcinákkal szemben van inkább bizalmuk, a kínai és az orosz oltóanyagban nemigen hisznek.
Szerettük volna megtudni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől, hogy mikorra várható a kínai vakcina itthoni engedélyezése, de cikkünk leadásáig nem érkezett válasz tőlük. Természetesen frissítjük cikkünket, amint válaszolnak, de a Világgazdaságnak még decemberben nyilatkozó igazgató, Szentiványi Mátyás szerint az OGYÉI nem foglalkozik a kínai vagy az orosz vakcina törzskönyvezésével, mert ez az Európai Gyógyszerügynökség feladata.
Az OGYÉI szerepe egy adott oltóanyag ideiglenes hozzáférhetővé tétele és az ehhez szükséges értékelés. A dokumentáció értékelése megkezdődött, de több hétig eltarthat - mondta az OGYÉI vezetője.
A Sinopharm "idővonala":
- 2020. január: a Sinopharm megkezdi a vakcina kifejlesztését
- 2020. június: az első és a második fázis kedvező eredményeket hoz a majmoknál
- 2020. július: az Egyesült Arab Emírségekben megkezdődik a harmadik fázis vizsgálata
- 2020. augusztus: Peruban és Marokkóban is megkezdődik a harmadik fázis
- 2020. szeptember 14.: az Egyesült Arab Emírségek sürgősségi jóváhagyást ad az oltásra, elkezdik beoltani a kormánytisztviselőket
- 2020. november: Kína bejelenti, hogy egymillió embert oltottak már be Sinoparhmmal
- 2020. november 3.: Dubai uralkodója, Mohammed bin Rashid al-Maktoum sejt megkapja az oltást
- 2020. december 9.: az Egyesült Arab Emírséget teljes jóváhagyást ad az oltásra
- 2020. december 11.: Szíjjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán posztolta, hogy megérkezett Budapestre a "kínai vakcina" dokumentációja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez. Akkor nem nevesítette, de úgy tűnik, a Sinopharmról lehetett szó már akkor is
- 2020. december 13.: Bahrein is jóváhagyja
- 2020. december 30.: jóváhagyja a kínai kormány is, bár a harmadik fázis eredményeit még nem publikálják
- 2020. január 3.: Egyiptom sürgősségi felhasználásra engedélyezi
- 2020. január 14.: a magyar kormány bejelenti, hogy tulajdonképpen leszerződtek a Sinoparhmmal, s nemsokára egymillió darab vakcina érkezik Kínából
Cikkünk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.
