Az ágazat meghatározó szervezetei, - az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter és az Orvostechnikai Szövetség -, a tavalyi év során több alkalommal jelezték a kifizetetlen kórházi számlák felhalmozódásának problémáját a szakminisztériumok, majd Orbán Viktor miniszterelnök felé.
Az állami fenntartású kórházak az év végi költségvetési többletjuttatás segítségével teljesíteni tudták a miniszterelnök által egy évvel ezelőtt nyilvánosan is megfogalmazott elvárást, amely szerint 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat föl adósságot.
Az egészségügyi intézmények pénzügyi stabilitása a jelenlegi járványhelyzetben kiváltképp fontos. Az orvostechnikai ágazat szereplői felelősségteljes és előremutató intézkedésnek tekintik, hogy a magyarországi kórházak stabil gazdálkodási alapokkal kezdhetik meg az újévet.
Az adósságrendezés emellett a több mint négyezer kórházi beszállító – többségében kis- és középvállalkozások – számára biztosítja a további működés pénzügyi feltételeit, megkönnyíti a munkahelyek megőrzését és lehetővé teszi a válságból való kilábalást.
Ahogy pénteken megírtuk, van olyan kórház, amely nullszaldóval kezdte a 2021-es évet, s a kormány 44,8 milliárd forintos adósságrendezésének köszönhetően csak 8,1 milliárd forint adóssága maradt az egészségügyi intézményeknek az újév kezdetén.
A hazai orvostechnikai vállalkozások közös közleményükben azt írják, a jövőben is egy fenntarthatóan és kiszámíthatóan működő, a páciensek számára magas színvonalú szolgáltatást nyújtó egészségügyi ellátórendszerben érdekeltek, s ennek megvalósításában a jövőben is készek támogatni a kormányzati döntéshozatalt.
Mark Rutte csütörtöki berlini beszédére reagált. 
