Lapunk úgy tudja, hogy hivatalos bejelentés még nem érkezett a kórházakból etikai döntésről, ám meg nem erősített hírek szerint egy-két esetben már megkerülhetetlenné vált, hogy az orvosoknak választaniuk kellett, a válságos állapotban lévő betegek közül kit próbáljanak megmenteni. Ezt a rendkívül nehéz morális helyzetet nyilvánosan azonban senki nem vállalja fel, nem csak az egészségügyben tapasztalható nyilatkozatstop miatt, de érthető módon a felső vezetők sem akarnak konfrontálódni, miközben sok helyen a kórházparancsnokok irányítanak már több folyamatot, s nemsokára új kórházigazgatókat neveznek ki…
Információink szerint mindez rányomja a bélyegét az egészségügyre, ezért sok minden kettős. Például, míg arról érkezett biztosnak tűnő értesítés egy vidéki kórházból, hogy az aggasztóan rossz helyzet miatt fél-intenzíves osztályokat kellett kialakítaniuk más részlegeken, sőt, covidos orvost is visszahívtak dolgozni, addig hivatalosan két másik forrás cáfolta ezt, mondván, náluk minden rendben van és ilyen eset elő sem fordulhat...
Arra, hogy a teljesítőképesség határán táncol több intézmény, s hogy a MOK által kidolgozott ajánlást minden bizonnyal használniuk is kellett Magyarországon, a hvg.hu cikke is utal, amelyben arról írnak, hogy a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban nem tudják az elvárt színvonalat nyújtani az intenzív osztályon.
A háborús időket idéző járványhelyzetben kötelező kidolgozni olyan etikai protokollt, ami arra hivatott, hogy az erőtartalékait felélő COVID- és intenzív osztályokon arról dönthessenek az orvosok, kit mentenek meg, ha azonos eséllyel rendelkező páciensek közül kell választaniuk.
A MOK kódexe egyébként április óta kész, de akkor az enyhe járvány miatt nem került fókuszba. Most, amikor a kamara Kásler Miklós miniszter ajánlását kérte hozzá, ő azt írta válaszában, hogy nem tud azonosulni az ajánlás tartalmával, sőt határozottan visszautasít minden, a hippokratészi eskünek ellentmondó indítványt. Pedig a MOK etikai ajánlása nem egyedülálló, például az olasz és az amerikai protokollok is hasonló módon járnak el.
Az olaszországi helyzetről már március 11-én arról írt a The Atlantic, hogy túl sok a beteg, emiatt képtelenség ellátni őket az elvárt szinten, ezért olyan útmutatást dolgoztak ki, amelyeket az orvosoknak és ápolóknak követniük kell, amikor a rendkívüli körülmények már annyira súlyosak, hogy nincs idejük döntési dilemmákra. Az útmutató rögzíti: ahelyett, hogy intenzív ellátást nyújtana minden betegnek, szükségessé válhat az elosztás igazságossága a korlátozott egészségügyi erőforrások miatt. De az elosztási kritériumoknak garantálniuk kell, hogy azok a betegek, akiknek a legnagyobb esélye van a terápiás sikerre, továbbra is intenzív ellátást kaphassanak.
Az amerikai etikai járványügyi protokollal kapcsolatban a covid1001.hu arról számol be, hogy a MOK-ajánlásban kritizált ominózus véletlenszerű kiválasztást ők is csak akkor használják, amikor azonos kilátásokkal rendelkező páciensek közül kell dönteniük. De a többi kritérium is teljesen egybevág a hazai protokollal, például az, hogy elsődleges cél a minél több emberélet megmentése, s ha kell, azoké, akiknek a legjobbak az életkilátásai. De hangsúlyozzák: nem lehet egyetlen érték alapján eldönteni, hogy melyik páciensnek jusson a szűkös erőforrásokból. Az igazságos elosztáshoz tehát összetett, többtényezős értékítéletre van szükség, amelyet az adott helyzet és erőforrások függvényében alkalmaznak.
Mindezekre azért van szükség, hogy elkerülhető legyen mindannak a szörnyűsége, hogy egyes orvosoknak improvizált módon, vagy teljesen egyedül kelljen dönteniük arról, hogy kit látnak el, és kit nem. Ha ilyen tehernek teszünk ki orvosokat, az akut, de akár élethosszig tartó érzelmi károkat is okozhat.
A MOK épp ezért visszautasítja, hogy egyesek félreértelmezték az elmúlt napokban a protokollban írtakat:
„A szűkös egészségügyi erőforrások vészhelyzetben való elosztására vonatkozó etikai ajánláscsomagunk egy laikus számára megdöbbentő lehet; de fontos megérteni azt a tényt, hogy – mint minden más országban – hazánkban is szükség van egy ilyen ajánlásra vészhelyzet esetén. Akkor ugyanis a legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló értékes időt ne a döntési helyzetekből fakadó, szinte elviselhetetlen morális teherrel való megküzdés tegye ki, hanem sokkal inkább az életek megmentése”.
A MOK 9 pontos ajánlása az extrém döntési helyzetekre a koronavírus-járványban:
1. Az előnyök maximalizálása
2. Érkezési sorrendtől független elosztás
3. Azonos elvek a COVID-os és nem COVID-os súlyos betegek esetén
4. Betegek bevonása, tájékoztatása
5. Betegek nemre, korra, vallásra, szexuális beállítottsága, stb. való megkülönböztetés mellőzése
6. Társadalmi hasznosság szerinti megkülönböztetés tilalma
7. Véletlenszerű kiválasztás
8. Előnyt élveznek a várandós nők
9. A kezelés el nem kezdéséről, elkezdéséről és abbahagyásáról szóló döntések morális egyenértékűsége
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
