|
| Beata Szydlo lengyel miniszterelnök (MTI/EPA/Pawel Supernak) |
Tegnap rendezték meg Budapesten a Századvég Alapítvány és az Israel Public Diplomacy Forum közös szervezésében az „A V4-Izrael szövetség növekvő jelentősége” című nemzetközi workshopot. Az időzítés nem lehetett volna kitünőbb, hiszen azon melegében meg is vitathatták a V4-ek legnagyobb tagállama és Izrael között kirobbant diplomáciai botrányt. Az izraeli kormány ugyanis már hétfőn frontálisan nekiment a lengyel kormánynak és elítélését követelte a hétvégi nagyszabású varsói megemlékezésnek, ahol „zsidómentes Lengyelország”-ot követeltek egyes felvonulók.
Budapest és Washington nyomdokain
A Guardian beszámolója szerint a lengyel fővárosban 60 ezren ordítozták, hogy „Menekültek kifelé!”A zászlókon pedig muszlim holokausztra szólítottak fel. A belügyminiszter ehhez képest gyönyörű látványnak minősítette az eseményt, az állami tévé pedig a hazafiak nagyszerű menetéről beszélt. A Financial Times értékelése szerint nem kétséges, hogy a lengyel vezetés Trump és Orbán példáját követi, amikor teret nyit a szélsőjobbnak, miközben semlegességet színlel.Ezáltal élesen jobbra tolja a politika súlypontját.
Izrael számára enyhe vigasz, hogy a lengyel elnök legalább elítélte a kilengéseket. Kijelentette, hogy az országban nincs helye a beteges nacionalizmusnak, az idegengyűlöletnek, a zsidóellenességnek. Ráadásul mindezt egy korábban németek által lakott sziléziai városban mondta, amelynek lakóit egykor ugyanúgy elűzték, (illetve meggyilkolták), mint a lengyeleket a háború után Ukrajnából és Fehéroroszországból.
Varsó a múlt héten Berlinnel is összekapott, amikor a német védelmi miniszter egy TV-vitában kijelentette, hogy a lengyeleknél támogatni kell a fiatal nemzedék egészséges, demokratikus ellenállását, ugyanakkor fenn kell tartani a párbeszédet a kormánnyal, és Magyarországgal és Lengyelországgal közösen kell birkózni a közös értékekért. Kijelentését lengyel hivatalos részről úgy értékelték, hogy azzal az ellenzék támogatására hívott fel, és ily módon mélypontra juttatta a kétoldalú kapcsolatokat. A német katonai attasét berendelték a szakminisztériumba.
Kitart-e Orbán?
Varsó európai elszigetelődése ráadásul újabb, komoly lökést kapott az elmúlt órákban. A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el tegnap az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, és ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben. Az EP májusban hasonló határozatot fogadott el a magyarországi helyzet kapcsán is, kezdeményezve az "atomfegyverként" is emlegetett uniós eljárás megindítását.
|
| Káncz Csaba |
Mint az EP kifejtette, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Továbbá rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség. Mivel Varsó és Budapest fő politikai beállítottságát tekintve hasonló úton jár, ezért a magyar miniszterelnök vétóját megakadályozandó az Európai Bizottság a lengyel-magyar tengely fellazítására törekedett az elmúlt hónapokban. Kérdés, hogy ennek a manővernek mi a realitása: a vasárnapi Fidesz-kongresszuson Orbán kijelentette, hogy „csak idő kérdése, és nemcsak Magyarországon, de egész Európában, sőt az egész nyugati világban győzni fogunk.”
Káncz Csaba jegyzete
