A hazai sajtóban a svájci frank kapcsán eddig nem esett szó az alpesi ország belpolitikájáról, pedig a sokak számára döbbenetes bejelentés megértéséhez ez kulcskérdés.

Jelenleg Svájcban a nemzeti-konzervatív Svájci Néppárt (SVP) a legerősebb párt, amely a mandátumok 27%-át ellenőrzi a berni törvényhozásban.

A konzervatívok az utóbbi években egyre erőteljesebben morgolódtak a jegybank rohamosan növekvő euró-tartalékai miatt. Azzal érveltek, hogy az euró-övezeti kötvények nem biztonságosak és ki is kényszerítettek egy népszavazást tavaly november 30-án arról, hogy a jegybank drasztikusan emelje meg az aranytartalékait, egyben repatriálja az Egyesült Királyság és Kanada széfjeiben őrzött svájci aranyat.

Bár a népszavazást akkor elbukta az SVP, az euró folyamatos gyengülése a dollárrral szemben és az EKB tervezett nagyarányú pénznyomtatása az utóbbi időszakban erősítette a politikai nyomást Bernre a frank küszöbének feladásával kapcsolatban.

A népi hős jegybankelnök

Thomas Jordan, a svájci jegybank 51 éves vezetője egy szempillantás alatt a konzervatívok nemzeti hőse lett a követelt, de mégis váratlan lépés megtételével, amely szerintük visszaadta a nemzet önbizalmát és önbecsülését. A nyugati befektetők többsége szerint Jordan egy dilettáns és ostoba szószegő, de az SVP-hívők számára a jegybank kormányzója azonnal olyan nemzeti hősök közé került, mint Roger Federer, illetve Tell Vilmos.

2001 tavaszán a svájciak 77%-os többséggel utasították el az indítványt, hogy országuk kezdjen csatlakozási tárgyalásokat ez EU-val. Ez az elutasítás jelentette az SVP számára a felemelkedés kezdetét. Vezetője, a milliárdos Christoph Blocher egy konzervatív gazdaságpolitikából, nacionalista romantikából, valamint Brüsszel- és bevándorlás-ellenességből gyúrt programjával mára az ország legerősebb pártját építette föl. Blocher szerint „Svájcnak nagy esélyei vannak, ha Brüsszeltől elköszön.”

Bezárkózó katonapolitika

Az SVP irányvonala rányomja a bélyegét az ország katonapolitikájára is. 2012 októberében a svájci hadsereg gyakorlatot tartott, ahol azt modellezték, hogy miképpen tudnák egyes EU tagállamok esetleges pénzügyi összeomlása esetén féken tartani a menekültek beáramlását. Uli Maurer honvédelmi miniszter ennek kapcsán elmondta, hogy szerinte nem zárható ki az erőszak eszkalációja az EU-ban. Ezért a „Stabilo Due” fedőnevű hadgyakorlat keretében gyakorolták, miként kell kezelni a menekülteket olyan országok felfordulása esetén, mint Görögország, Spanyolország, Franciaország (!!), Olaszország és Portugália.

Káncz Csaba jegyzete