(Fotó: Eidenpenz József)

Öt év alatt összesen 900 millió darab megújított bankjegyet gyártottak le, 350 millió régi bankjegyet vontak be, ennek súlya közel 350 tonna – közölte Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatóságának vezetője. Aki kedvezőként értékelte, hogy a régi bankjegyek mindössze 4 százaléka nem áramlott még vissza a jegybankba.

Egyre szorul vissza a hamisítás, 2018-ban egymillió darab bankjegyre már csak egy ilyen jutott, miközben volt olyan év, amikor ez a szám 40-50 környékén is volt. S a kárérték is folyamatosan csökkent, már több mint két éve a lefoglalt hamisítások összértéke éves szinten a tízmillió forintot sem éri el, szemben az öt évvel korábbi több mint 30 millióval.

Jelenleg 6400 milliárd forint értékű készpénz van a forgalomban, ez a GDP 14,7 százaléka, ami történelmi rekord. Ez a mutató Japánban 21 százalék, míg Svájcban közel azonos szintű a magyarországival. Pataki Tibor szerint a magas hazai cash-arány mögött elsősorban az állhat, hogy egyre többen tartják megtakarításaik egy részét vagy egészét készpénzben, ami összefüggésbe hozható a kamatok csökkenésével, annak hatására ugyanis mérséklődött a készpénztartás alternatív költsége.

A készpénzforgalom növekedésének tudható be, hogy míg 2013-ban 335 millió darab bankjegy volt használatban, addig az idén november végén már 548 millió.

A sajtótájékoztatón új, világviszonylatban is innovatívnak nevezett okostelefonos applikációt mutatott be az MNB. Amely a már meglévő alkalmazásokkal szemben nem képfelismerésen alapulva állapítja meg, hogy egy bankjegy valódi-e, hanem az algoritmus vizsgálata alapján, annak köszönhetően, hogy a jegybank – mint Pataki Tibor fogalmazott – a világon az elsők között egy láthatatlan kódot rejtett el bankjegyeken. Ezzel az applikációval az új bankjegyek előoldalát lehet vizsgálni, míg a hátoldali képhez kapcsolódóan kiterjesztett valóságélményt kaphat a felhasználó.

Azt, hogy mennyibe került az okostelefonos applikáció kifejlesztése, lapunk kérdésére Pataki Tibor üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, mindössze annyit érzékeltetett, hogy e költség eltörpül a bankjegyek megújításának 4-5 milliárd forintos büdzséjéről. Azt azonban az MNB ügyvezető igazgatója már elárulta, hogy az applikációt egy magyar cég, a Glenisys Szoftver- és Rendszerfejlesztő Kft. fejlesztette ki. E cég tulajdonosa Koltai Ferenc és felesége. A házaspár férfi tagja annak kapcsán vált ismertté, hogy az általa tervezett régi papír 200 forintoson nem is Károly Róbert, hanem az ő képe szerepelt.

Egy 1500 fővel végzett reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság csaknem fele, 46 százaléka kizárólag készpénzben fizet, 28 százalék készpénzt és azt helyettesítő eszközt egyaránt használ, míg 26 százalék csak az utóbbit.

A vállalkozásoknál az átutalás az egyértelmű fizetési mód, de a kkv-knál az utóbbi időben emelkedett a készpénzfizetés, nemcsak a kis összegeknél, hanem az 500 ezer forintot meghaladó tételeknél is. A magyar lakosság egyötöde kizárólag készpénzben kapja a fizetését, ami alapvetően befolyásolja azt, hogy e kör általában ebben is fizet.