A koronavírus-járvány miatt főleg a leginkább érintett idegenforgalmi szektorban nagyon gyorsan és meglehetősen sokan veszítették el az állásukat. A leépítési hullám áprilisra robbant be más szektorok érintettségével is, de még májusban is több ezren veszítették el állásukat. A helyzetre megoldásként a kormány többször ezt tudta kínálni: amennyiben nem sikerül a versenyszférában elhelyezkedniük az állásukat vesztőknek, azoknak az állam ad munkát. Részben a közfoglalkoztatási programok kibővítésével is.

Mint arról a májusi adatok alapján beszámoltunk, akkor még nem indokolta a piaci helyzet az ilyen szintű állami beavatkozást, a programok bővítését, gyakorlatilag rekordalacsony számban nyíltak meg új közmunkás álláslehetőségek. A helyzet pedig azóta sem változott érdemben - legalábbis így is összegezhető Gulyás Gergely lapunk kérdésére adott válasza. Kíváncsiak voltunk ugyanis arra, hogy szükség volt-e már a közfoglalkoztatási programok bővítésére.

"Folyamatosan figyelemmel kísérjük a foglalkoztatottsági adatok alakulását és jó híreket tudok mondani" - kezdte válaszát. Eszerint a járvány legsúlyosabb időszakában 4,5 millió főről 4,37-4,4 millióra csökkent a foglalkoztatottak száma, vagyis mintegy 125-130 ezren veszítették el az állásukat a május végi adatok szerint. Ez mostanra a részadatok szerint 100 ezer körülire mérséklődött, de ennél vélhetően a június végi adat lényegesen jobb lesz Gulyás szerint.

"Részben közvetetten számlaforgalmi adatok már júniusra is rendelkezésre állnak, ebből azt látjuk, hogy a gazdaság visszaépülése pont azokban a szektorokban, ahol nagyon sokan veszítették el a munkájukat, lényegesen gyorsabb, mint gondoltuk. Vagy legalábbis a legoptimistább forgatókönyveket látszik alátámasztani" - mondta a miniszter.

Persze, mint arra Gulyás Gergely is felhívta a figyelmet, még meg kell várni a júniusi és júliusi adatokat (utóbbiak augusztusban lesznek nyilvánosak), és akkor lehet látni majd, hogy a már megnyitott lehetőségeken túl szükség van-e állami beavatkozásra, vagy elegendőek az eddigiek, mert a gazdaság újraindulása képes munkahelyeket teremteni.

A munkaerőpiaci folyamatok a jelek szerint tehát még a kormány várakozásánál is kedvezőbben alakulnak a járvány után. Annak ellenére, hogy a gazdaság egészét nézve egyre erősebb jelek utalnak arra, hogy a V-alakú felpattanás helyett W-alakú lehet a kilábalás íve. Amennyiben a foglalkoztatottság szempontjából a következő adatok is a legoptimistább forgatókönyvet fogják alátámasztani, akkor az azt is jelentheti, hogy nem lesz szükség az eredetileg tervezettet meghaladóan bővíteni a közfoglalkoztatási programokat. Kérdés azonban, hogy ezekbe a folyamatokba hogyan és milyen mértékben fog bezavarni az őszre várt második hullám.  Ami jelen állás szerint akár hamarabb is elérheti térségünket, mint a szakemberek által eddig várt ősz végi időpont.

Egy másik kérdésünkkel szerettük volna megtudni, milyen szempontok mellett döntött úgy a kormány, hogy nem hosszabbítja meg a június 30-án lejárt járulékmentességet. A miniszter szerint ezt a tavasz eleji járványügyi helyzet indokolta 3 hónap erejéig. Úgy látták azonban, hogy megindult a kereskedelem, a belföldi turizmus, és azt remélik, hogy ennek köszönhetően már nem fog terhet jelenteni a vállalkozásoknak az adók fizetése.

Összefoglalva: a miniszter által elmondottakból az derül ki, hogy a kormány várakozását meghaladó gyorsaságú volt a járvány által leginkább sújtott szektorok újraindulása. A válságnak leginkább kitett turizmus sokkal hamarabb talpra állt, mint azt a kormány gondolta. Ez nyilván köszönhető annak is, amit a járvány elején írt cikkünkben is megfogalmaztunk: az emberek a karantén után ki akarnak szabadulni a kényszerű fogságból, utazni és költekezni kezdenek. Ennek lehet eredménye az idegenforgalom kormányt is meglepő gyorsaságú talpra állása.