Mint lapunk beszámolt arról, az Állami Számvevőszéknek a 2019-es évről szóló zárszámadási törvényhez benyújtott mellékletében a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások idei januári átlagos összegére vonatkozóan 129 444 forintot tüntettek fel.
Bemutattuk, hogy az elmúlt évekre kimutatott növekedés nem jött volna ki pusztán az ellátások év eleji rendszeres állami emeléséből, ahhoz más, több kellett: az induló nyugdíjak korábbinál magasabb szintje. Arról van szó, hogy a frissen megállapított nyugdíjak - az elmúlt időszak intenzív béremelkedésének köszönhetően - felette vannak a régebben megállapított nyugdíjak összegének. Ez önmagában nem meglepetés, csak a mértéke az.
Nos, az országos adatot már ismerjük, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég nyilvánosságra hozta a megyei bontást is. Ám mielőtt elmélyednénk a statisztikában, fontos rögzíteni, hogy a taglalt számok nem feleltethetőek meg a sajtóban rendszeresen tárgyalt, 140 ezer forint körüli havi átlagnyugdíjnak. Utóbbi ugyanis az öregségi ellátásokat mutatja, vagyis a korhatárt betöltöttek nyugdíjának alakulását. A mostani cikkünkben azonban ennél szélesebb kört vizsgálunk, beleértve mindenkit, aki valamilyen módon nyugellátáshoz jut. Ez magyarázza az eltérést a számok között, a kisebb összegű egyéb ellátások ugyanis lejjebb tolják az átlagot.
No de kanyarodjunk vissza a KSH publikációjához. Miután rögzítettük, hogy 2020 januárjában (a 2,8 százalékos emelés után) országosan 129 444 forint volt a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők átlagos ellátása, rögvest megnézhetjük, hogy az ország egyes részein mekkora összeg volt ennek megfeleltethető.
A fenti grafikon elárulja, hogy a legmagasabb összeg - átlagosan 160 419 forint - Budapesten illeti meg a nyugdíjasokat. A legkevesebb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 109 834 forint. Ami abból a szempontból figyelemre méltó, hogy általában a gyérebben lakott Nógrád megyét hozzák ki a statisztikák a legelmaradottabb megyének a jövedelmi helyzetet illetően. Ugyaníg a meglepetések közé tartozik Baranya megye, ahonnan általában szintén nem szívderítő hírek érkeznek a statisztikán keresztül az életszínvonalról, de a déli megyében elérhető 124 994 forint a tisztes középmezőnybe sorolja a helyieket az országos listán.
A különbség, mint látszik, 50 585 forint, ami nem elhanyagolható tétel, főleg, hogy ebben a cikkben bemutattuk, a megélhetés nem annyival olcsóbb vidéken a fővároshoz képest, mint amekkora különbségek vannak a jövedelmekben.
Nincsenek sokkal jobb helyzetben a Békés megyeiek sem, ahol a KSH 113 446 forintot mutatott ki átlagban.
Ami az élmezőnyt illeti, a fővárost Fejér megye követi, de lényegre törőbb úgy fogalmazni, hogy az iparosodott megyék foglalják el a dobogót. Fejér után ugyanis Pest, majd Komárom-Esztergom található a listán, innen Veszprém és Győr-Moson-Sopron következik.
Nem lesz vigasztaló az érintettek számára, de nincs olyan megye Magyarországon, ahol a cikkünkben taglalt ellátások átlaga nem haladná meg a nettó minimálbér idén 107 ezer forintos összegét. Ennél még Szabolcsban is több jár kemény kétezer forinttal.
De jövőre könnyen változhat a helyzet: amennyiben az ideinek megfelelő 8 százalékkal emelik a minimálbért januártól, miközben már eldöntött, hogy a nyugdíjakat 3 százalékkal növelik jövőre, akkor a mezőny legalja bizony már becsúszna a minimálbér alá. Annak nettó összege ugyanis 115,5 ezer forintra emelkedne, miközben a szabolcsi átlag az idén novemberi pótlólagos 1,2 százalékos nyugdíjemeléssel (amire az inflációnál alacsonyabb év eleji emelés miatt van szükség), majd az ezt megfejelő januári 3 százalékos emeléssel 113,6 ezer forintra jönne ki. Ennél jobb szám akkor adódna, ha a frissen megállapított ellátások a már említett módon tornásznák feljebb az átlagot.
A sorban utolsó előtti Békés megyét ez a veszély nem fenyegeti, ott már néhány ezer forinttal meghaladnák a fenti matek szerint a minimálbért. Utóbbi 2021-es összegéről egyébként ezekben a hetekben kellene tárgyalniuk a munkaadói és munkavállalói szervezeteknek, de a megegyezés nem fog könnyen menni. Egyrészt a foglalkoztatók szerint fenntarthatatlan az a minimum 8-10 százalékos minimálbér-emelési ütem, ami az elmúlt években jellemezte a magyar gazdaságot, szerintük ezt akkor is nehéz lenne fenntartani a teljesítmény növekedése nélkül, ha nem lenne válság a világban. De van, a koronavírus miatt a gazdaság erősen fékez, nemcsak idehaza, de a meghatározó exportpiacainkon is. Ráadásul a legfrissebb értékelések szerint a járvány második hullámának csúcsa kitolódhat a télre, ami a jövő évi gazdasági terveket is rontja, mint azt lapunknak elismerte a múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Érdemes még egy pillantást vetni arra az adatsorra, amelyik azt mutatja be, hogy az elmúlt években hogyan alakultak ezek az átlagok. Ebből megtudjuk, hogy a szabolcsiak idei 109 ezer forintjának megfelelő összeget a fővárosi ellátottak 2011-ben kaptak meg átlagosan nominálisan. Akkor egyébként az országos átlag 88 152 forint volt.
Enyhe optimizmussal zártak a tengerentúli piacok. 
