Paksi bővítés: a kormány Brüsszelnek bizonygatja igazát

Fotó: atomeromu.hu

Európai Bizottság közzétette a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálatról a bizottsági álláspont összefoglalóját. A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.

A kormány kitart

A magyar kormányzat álláspontja továbbra is az, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére.

A november 23-i döntésből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság a közel 2 éves versenyjogi egyeztetések után sem tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar fél álláspontját - miszerint a beruházás nem tartalmaz állami támogatást - megcáfolná.

Mint ahogy azt Margrethe Vestager biztos asszony is hangsúlyozta, "tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére" az Európai Bizottság időt kér arra, hogy átfogó vizsgálatot folytasson le és a brüsszeli eljárásrend alapján lehetőséget biztosítson más tagállamoknak, piaci szereplőknek, harmadik feleknek, hogy kinyilváníthassák véleményüket - áll a közleményben.

Minden költséget fedezni tudnak

A kormány álláspontja szerint a Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is, a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel. Ezt a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n teljes terjedelmében elérhető - írták.

A finn atomerőművel minden rendben?

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság november 23-i döntése figyelmen kívül hagyja azt az állami támogatás szempontjából lényeges körülményt, hogy a finnországi Hanhikivi 1 atomerőművi beruházásban - amely műszaki tekintetben nagymértékben hasonlít a Paks II projekthez - egy konzorcium keretein belül magánbefektetők is szerepet vállaltak, akik megfelelő szintű nyereségességet várnak el a finn atomerőművi projekttől. Annak ellenére, hogy a konzorciumban önkormányzati és orosz állami tulajdonú szereplők is jelen vannak, a Bizottság nem kérdőjelezi meg, hogy a "finn testvérprojekt" piaci alapon, állami támogatás nélkül valósul meg.

Brüsszel félrevezetne?

A Miniszterelnökség szerint a Bizottság félrevezető módon arra kéri fel a harmadik feleket, hogy az állami támogatással kapcsolatosan tegyék meg észrevételeiket, holott annak meglétét még egyáltalán nem bizonyította. A beruházás tőkeköltségének és megtérülésének kiszámításával kapcsolatosan a magyar fél több olyan metodológiai hibára is rávilágított a Bizottsággal történő egyeztetéseknél, amelyek a Bizottság álláspontjának megalapozottságát kérdőjelezik meg.

Minden kérést teljesítettünk

A bizottsági állásfoglalásban sugalltakkal ellentétben, a magyar kormány az elmúlt közel két év során a Bizottság kéréseinek eleget téve, minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott az értékelés elvégzéséhez. A kormány korábban is jelezte, hogy a Bizottság bizonyos feltételezett megállapításai nem helytállóak, ezért a félreértésekre tételesen fog reagálni a következő beadványában.

A magyar kormány áll a formális vizsgálat elé, amelynek során fenntartja, hogy a beruházás nem tartalmaz állami támogatást - olvasható a közleményben.