A magyar lakosság talán kicsit ideje korán reagált a közelgő koronavírus-járványra. Az európai helyzet fokozódása, a külföldről érkező üres árupolcok látványa arra ösztönözte a magyarokat, hogy felkészüljenek a közelgő vírusra, ezért már február végén megejtették az első körös pánikvásárlásokat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A kiskereskedelmi forgalom volumene februárban előző év azonos időszakához képest naptárhatástól megtisztítva 11,4 százalékkal növekedett. Ezen belül látványosan megugrott az élelmiszerüzletek forgalma, itt 10,7 százalékos volt a növekedés mértéke, a nem élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma 11,4 százalékkal nőtt - ez a korábbi trendekbe simuló érték. Az üzemanyagforgalom pedig szerény 1,8 százalékkal nőtt úgy, hogy az üzemanyagárak már február végén csökkeni kezdtek.
Üzlettípusok szerint nézve a február hónap és a pánikvásárlások legnagyobb nyertese az élelmiszerüzletek, valamint a patikák voltak. Mindkét esetben a trendből kiemelkedő növekedésről számolhattak be a kereskedők. Az élelmiszerüzletek forgalma 11,1 százalékkal ugrott meg, legutóbb ennél nagyobb növekedésre tavaly áprilisban volt példa, akkor a húsvétre való felkészülés dobta meg az adatot.
A patikák forgalma 14,4 százalékkal ugrott meg előző év azonos időszakához képest, aminél nagyobb növekedésre évek óta nem volt példa. Legutóbb ennél nagyobb forgalombővülés 2017 januárjában volt, akkor 17,3 százalékos volt az emelkedés mértéke.
A budapesti és Komárom-Esztergom megyei lakosok voltak a legaktívabbak
A KSH adatsora megyei lebontás szerint is ismerteti a kiskereskedelmi forgalom változását, ez pedig arra is rávilágít, hogy az ország mely részén élők szabadultak be leginkább az üzletekbe.
A volumenbővülést tekintve az élen Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyék állnak, ám esetükben nem teljesen egyértelmű, hogy a február végi pánikvásárlás dobta-e meg a forgalmat, mivel a növekedés mértéke a januárit alig meghaladó mértékű. Szabolcs megyében az üzletek forgalma 13,7 százalékkal nőtt, Nógrád megyében pedig 14,1 százalékkal. A Szabolcs megyei adat kiemelkedő jellegét ugyanakkor befolyásolhatta az is, hogy a határhoz közeli nagyobb településekre jellemzően sokan járnak át bevásárolni Romániából, főként Tesco mátészalkai egységébe. A fokozott határon túlról érkező forgalom pedig a statisztikára is hatott.
Van azonban két olyan területi egység, ahol a korábbi trendekhez képest kiugró mértékű volt a februári növekedés:
- Budapesten 9,8,
- Komárom-Esztergom megyében pedig 11,8 százalékkal nőtt az üzletek forgalma.
Korábban a két területen 4-6 százalék közötti forgalombővülésről árulkodott a statisztika, vagyis ebből következően a fővárosi és a Komárom-Esztergom megyei vásárlók kezdték el legkorábban a felkészülést és a kamrák feltöltését.
A mesterséges intelligencia (MI) a pénzügyi rendszer új motorja lehet – hangsúlyozta Izer Norbert, a jegybank ügyvezető igazgatója. 
