|
| Sárgamellényes tüntetők tiltakoznak a francia kormány szociális és adópolitikája ellen a párizsi Champs-Elysées sugárúton 2018. december 15-én. MTI/EPA/Etienne Laurent A tüntetések hátteréről itt írtunk >> |
A kormányfő korábban ígéretet tett arra, hogy a nap folyamán olyan bejelentést tesz, amelynek célja, hogy befejeződjön a Párizst ötödik hete megbénító vasúti és tömegközlekedési sztrájk. A sajtóban közzétett levélben Edouard Philippe miniszterelnök ugyanakkor azt is leszögezte, hogy - miután a jogosultsági év emelését az esetleges jövőbeni finanszírozási problémák miatt tartaná indokoltnak - a szociális partnereknek meg kell állapodniuk abban, hogy szavatolják a jelenleg nem deficites rendszer egyensúlyának megőrzését 2027-ben is - írja az MTI.
A nyugdíjreform célja, hogy a jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszert egységesítse egy pontrendszer alapú egységes rendszerben. A tervezet egyik leginkább kifogásolt része az, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2027-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, amin nem változtatna a kormány, de az eddigi tervezet szerint 5 százalékos levonással büntetné azokat, akik 64 év előtt mennek nyugdíjba.
A 41, ágazatonként szerveződő speciális rendszerbe tartozik a nyugdíjasok mintegy húsz százaléka, a többiek az általános állami rendszer tagjai. Ez utóbbiba tartozók 43 évi munkaviszony után jogosultak teljes összegű nyugdíjra. Amennyiben ennél rövidebb idejű munkaviszony után mennek el nyugdíjba (ezt 62 éves kortól megtehetik), levonást kapnak, kivéve, ha 67 évesek, akkortól ugyanis automatikusan jár a teljes összegű nyugdíj.
A kormány által eddig javasolt új, egységesített rendszer tervezetében eltűnne a kötelező 43 évi munkaviszony a teljes jogosultsághoz, s csak az kaphatna 2027-től teljes összegű nyugdíjat, aki 64 évesen vonul vissza. Ez esetben viszont a ledolgozott évektől függetlenül mindenkit alanyi jogon megilletne a legalább ezer eurós, teljes összegű nyugdíj.
A kormány és a szakszervezetek között folyamatosak az egyeztetések, a legradikálisabb CGT és az FO a teljes reform visszavonását követeli, míg a legnagyobb szakszervezet, az CFDT reformpárti, és csak a teljes jogosultság 64 évre emelését, illetve az ennél korábban nyugdíjba vonulók pénzügyi megbüntetését ellenzi.
A CFDT közleményben üdvözölte a kormány szombati javaslatát, amely a szakszervezet szerint "a kormány hajlandóságát jelzi a kompromisszumra". Azt is jelezte a legnagyobb szakszervezet, hogy "folytatni fogja a tárgyalásokat, hogy megszülessenek a válaszok azokra a kérdésekre, amelyek az egyetemes jövőbeni rendszerrel kapcsolatban még felmerülnek".
A kormányfő tájékoztatása szerint a szociális partnerek részvételével rendezendő konferenciának április végéig kell megfogalmaznia javaslatait a nyugdíjrendszer finanszírozásának egyensúlyban tartására. Amennyiben addig ezek nem születnek meg, a kormány visszateszi a tervezetbe a teljes jogosultság 64 évre emelését.
"Teljesen egyértelmű szeretnék lenni ebben a kérdésben: vállalni fogom a felelősséget" - írta a miniszterelnök.
A magyar fizetőeszköz összességében erősödött a héten. 
