A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg.
A 2022-es választások előtti időszakban a pártok gazdasági programjának részletes bemutatását tervezzük. A cikk ennek a tervezett sorozatnak jegyében készült.
A Magyar Szocialista Párt még április 10-én hozta nyilvánosságra (elő)választási programját a 2022-es választásokra való felkészülés jegyében. A dokumentum az esélyegyenlőség és a jövedelmek újraosztása szempontok mentén készült, egyik leginkább húsba vágó javaslata pedig a minimálbér adómentességének visszaállítása.
Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után ugyanis az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszerre való áttéréssel párhuzamosan megszüntette a kötelezően adandó legkisebb bérek vonatkozásában az adójóváírást. Így az érintettek azt tapasztalták, hogy a korábban fizetett 0 forintnyi szja a bruttó bérük 16 százalékára ugrott fel (azóta az szja kulcsát 15 százalékra mérsékelte a kormány).
Igaz, bizonyos kedvezmények maradtak továbbra is a rendszerben, ám azokkal a gyermeket nevelőket segíti a kormány a családi adókedvezmény formájában. És míg a kabinet családpolitikájának fókuszában a támogatások mellett a gyermekvállalás ösztönzése is kiemelt fókuszt kapott, a legkisebb bérből élők teljes adóterhelés mellett látókörön kívül kerültek ebből a szempontból.
A családpolitikán túlmenően más érvek is szólnak a minimálbér adómentessé tétele mellett - ez már az MSZP által benyújtott javaslat indoklásából derül ki. Mint írják,
"A magyar minimálbér az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb, a visegrádi országok közül pedig a legkisebb. Kevesebb, mint a szlovák, a cseh vagy a lengyel minimálbér. (...) A magyar minimálbér euróban kevesebbet ér, mint egy évvel korábban."
A hazai fizetés nemzetközi rangsorban elfoglalt kedvezőtlen helyezése nem újkeletű fejlemény. Erről mi is rendre beszámolunk. Magyarország ebből a szempontból mindig a rangsor utolsó helyeit szerzi meg, ami már csak azért sem előnyös, mert időközben 2010 óta jelentős forintban számolt növekedésen ment át a magyar minimálbér. Ezt azonban a forint euróhoz mért folyamatos gyengülése erodálja, így nemzetközi színtéren elvész a jelentősebb forintban mért emelés is - nemcsak a minimálbérek, az átlagbér esetében is ez a folyamat jellemző.
Ráadásul - ahogy arról év elején mi is beszámoltunk -, a visegrádi országok bérfelzárkóztatási törekvéseit a magyarral ellentétben nem mindenhol akasztották meg a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek. Miközben idehaza pusztán 4 százalékos emelésről állapodtak meg a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek a kormány társaságában, addig a lengyeleknél például 7 százalékos - a korábbiakhoz hasonló mértékű - emelésről született döntés.
Az MSZP másik indoka az adómentességre a hazai fogyasztói árak, pontosabban az élelmiszerárak elszállása.
"A magyar minimálbér legutóbbi, éves szinten 3,67 százalékos emelésénél kétszer jobban drágultak az élelmiszerek."
Itt szükségét érezzük némi plusz magyarázat hozzáfűzését a javaslat indoklásához. 3,67 százalékos éves emelést említenek ugyanis, miközben a megállapodás 4 százalékról szólt. Mivel a felek szokásukhoz híven nem tudtak év végéig megállapodni a 2021-es minimálbérről, az az idei évre csúszott át. A pontot az i-re csak január utolsó napjaiban sikerült feltenni, ami azt eredményezte, hogy csak február elsejétől lépett hatályba a 4 százalékos emelés, így az csak az év 11 hónapjára érvényes, 1 hónapra, januárra 0 százalékos emelést kell figyelembe venni. Ennek eredményeként kapható meg a megállapodásnál alacsonyabb mértékű, éves 3,67 százalékos növekedés.
Visszatérve az idézett indokra, az élelmiszerek ára rendre 6-8 százalékos mértékben emelkedik, ráadásul a kilátások sem túl biztatóak. A napokban megjelent hírek szerint a hústermékek akár 20-25 százalékkal is tartósan drágulhatnak. A takarmányok árának drasztikus áremelkedését ugyanis a termékpályán már nem lehet eloszlatni, sem kigazdálkodni, így jelentős emelést kell érvényesíteni a fogyasztói árakban. Ez azért nyomós érv, mert az élelmiszerek árváltozása az alacsony keresetűeket és a nyugdíjasokat érinti leginkább. Az ő fogyasztói kosarukban ugyanis ezek a termékek sokkal nagyobb súllyal szerepelnek, mint az az általános fogyasztói kosárban jellemző.
Harmadik nyomós érvként pedig azt hozták fel, hogy
"a magyar minimálbért több mint 30 százalékos különböző adó terheli."
A havi 167 400 forintból az egykulcsos adórendszer révén pont ugyanúgy
- 15 százalék szja-t,
- és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot vonnak le,
mint a havi bruttó egymilliós fizetésből.
Mit jelentene az adómentesség?
Az MSZP javaslata szerint a minimálbérért dolgozók
havi nettója 25 110 forinttal emelkedne - vagyis a fizetendő személyi jövedelemadó náluk maradna. Ez éves szinten több mint 301 ezer forint pluszpénzt jelentene.
A minimálbér adómentessége címszóval beharangozott javaslat azonban nem jelenti azt, hogy aki már bruttó 170 ezer forintért dolgozik, tehát 2600 forinttal magasabb összegért a minimálbérnél, annak nem járna ilyen formában támogatás.
A javaslattevők szerint a rendszer akkor igazságos, ha az adójóváírás mértéke fokozatosan, egyre csökkenő módon fut ki. Vagyis a mediánbér összegéig, tehát bruttó 321 ezer forintig minden munkavállaló részesülne az adójóváírásban. Ez úgy történne, hogy a minimálbér feletti rész 16,4 százalékával csökkenne a számított és fizetendő adó.
Az adójóváírás rendszerének újbóli bevezetése révén a javaslat szerint több mint 2,3 millió dolgozó ember vihetne haza nagyobb összegű fizetést. A bevezetéssel azonban nem várnának sokáig, már július elsejétől hatályba léptetnék a változtatásokat.
Mennyibe kerülne ez a költségvetésnek?
A javaslat megvalósítása jelentős költségvetési forrást és mozgásteret igényel, mely az MSZP szerint megvan a büdzsében. Számításaik szerint a minimálbér adómentessé tétele miatt 250-300 milliárd forint bevételtől esne el a központi költségvetés. Azonban tekintve azt, hogy
"volt pénz arra, hogy 500 milliárd forintnyi támogatást adjon (szerk.: a kormány) a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak, vagy 210 milliárd forintot a Magyar Villamos Műveknek, akkor erre is kell lennie!"
Mfor-vélemény:
Egy javaslatot pont az ilyen jellegű forrásmegjelölések tudnak hiteltelenné tenni. Ez a pongyola megfogalmazás sokkal inkább egy fricska a kormányzati oldal aktuális költekezésének, mint tekinthető szakszerű, komoly megoldásnak.
Az MSZP javaslata önmagában azonban mégis érezhetően javíthatna a legkisebb bérből élők életszínvonalán és anyagi helyzetén, biztonságérzetén, ám a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezésünkre - amit érvként meg is említenek - nem lenne hatással. A - vélhetően - Eurostat által készített nemzetközi statisztika, amire hivatkoznak és ami alapján sereghajtók vagyunk a minimálbér összegét illetően, a bruttó összegeket tartalmazza (euróban, nemzeti valutában, valamint euróban véve vásárlóerő-paritáson). Vagyis mindennemű, a nettó összeg növelésére irányuló javaslat a nemzetközi színtéren nem segíti elő a bérfelzárkózást. Igaz, bizonyos szempontból ez nem feltétlenül hátrányos. A beruházást tervező nemzetközi vállalatok ugyanis úgy látnának euróban vett alacsony bruttó minimálbért, hogy az érintettek nettója jelentősen magasabb lenne a korábbiaknál. Vagyis versenyhátránnyal nem járna ez az intézkedés.
Hasonló következményekkel és eredménnyel járna a Fidesz-KDNP által évek óta lebegtetett egyszámjegyű személyi jövedelemadó is. Legelőször még az első ciklus végén került ez említésre, ám azóta mindig volt valami indok a halasztásra. A legfőbb tényező a brutális költségvetési forrásigény.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
