Rekordalacsony a munkanélküliség, csúcson a foglalkoztatás - itt írtunk a KSH friss számairól. A szakértők levonták a következtetéseket a számokból, ezekből mazsolázunk a Privátbankár.hu-n.
Sosem volt még ilyen feszes a piac
A foglalkoztatottak létszámának bővülése kifejezetten kedvező összetételben történt az ING szakértőjének gyorskommentárja szerint - amíg 107 ezer fővel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók létszáma 40, illetve 5 ezerrel csökkent. A közmunkások száma havi szinten is további csökkenést mutatott, ezzel 200 ezer fő alá esett, de számuk még mindig meghaladja a munkanélküliekét - hívja fel a figyelmet Virovácz Péter szenior elemző.
Összességében a hazai munkaerőpiac folyamatosan csúcsokat dönt, amely felveti a kérdést hogy mennyi tér maradt még további javulásra. A jelenlegi soha nem látottan feszes munkaerőpiac mindenesetre arra jó lehet hogy további béremelkedést kényszerítsen ki, valamint hogy csökkenthető legyen a közfoglalkoztatottak száma. Virovácz Péter azt írja: a kedvező folyamatok várhatóan nem törnek meg idén, és a munkanélküliségi ráta az év végén akár már 4 százalék alatt alakul majd.
Végül még az infláció is emiatt pörög fel
Az Erste gyorselemzése is leginkább a munkaerőpiac egyre feszesebbé válását emeli ki. Ürmössy Gergely azt írja: a nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése. A folyamatot két tényező határozhatja meg: a magyar gazdaság általános fellendülése, illetve az idénymunkák megjelenése. Az év egészére továbbra is 4,2%-os átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál az Erste.
Ők is kiemelik: a feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedési ütemének fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemét erősítheti a növekvő keresleten keresztül, valamint idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja.
Vannak még tartalékaink?
A Takarékbank szerint viszont munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz - írja Horváth András elemző. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.
A foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez - véli a Takarékbank szakértője.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
