Kamala Harris a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására. Ugyanakkor egyelőre "az orosz agresszió forgatókönyve" valósul meg, "nyilvánvaló provokációkról kapunk jelentéseket, és azt látjuk, hogy Oroszország félretájékoztat, hazugságot és propagandát terjeszt".
Azonban az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi hónapokban megerősítették egységüket és határozottságukat. Így ha Oroszország ismét "támadásra vetemedik" Ukrajna ellen, "gyors, kemény és egységes" gazdasági szankciók következnek, amelyek Oroszország pénzügyi rendszerét és kulcsfontosságú iparágait sújtják.
A gazdasági büntetőintézkedések mellett tovább folytatódna a NATO keleti szárnyának megerősítése is - fejtette ki az amerikai alelnök, hozzátéve, hogy a térségbe érkező katonák ugyan nem harcolnának Ukrajnában, de a NATO-tagállamok területének "minden egyes négyzetcentiméterét megvédik".
Boris Johnson brit miniszterelnök a lehetséges szankciókról elmondta, hogy Oroszországnak "stratégiailag fontos" személyeket és vállalkozásokat szemeltek ki. A büntetőintézkedések lehetetlenné tennék, hogy ezek az emberek és cégek tőkéhez jussanak a londoni pénzügyi piacokon - mondta. Az Ukrajna elleni orosz támadás "villámháború" volna, de "évekig tartó megtorlás" követné a Nyugat részéről - húzta alá a brit kormányfő, hozzátéve, hogy London az amerikai partnerekkel és az Európai Bizottsággal is egyeztette a kilátásba helyezett szankciókat.
Kamala Harris és Boris Johnson egyaránt hangsúlyozta, hogy nem lehet erőszakkal megváltoztatni országok határait. Boris Johnson kiemelte: nem lehet eltűrni, hogy Oroszország "megzsarol" európai országokat, és a Nyugat más térségek, például Dél-Ázsia, benne Tajvan helyzetére tekintettel sem teheti meg, hogy magára hagyja Ukrajnát.
Kiállt a határok sérthetetlensége mellett Olaf Scholz német kancellár is, aki aláhúzta: csak akkor lehet megőrizni a békét Európában, ha mindenki elfogadja, hogy nem lehet átrajzolni a kontinens országainak határait.
Az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésének esélyéről szólva hangsúlyozta, hogy "nem lehetünk naivak", és "észre kell vennünk, amit látunk", jelesül azt, hogy minden katonai feltétel adott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz. Szembe kell nézni azzal, hogy "ismét háború fenyeget Európában". A folyamatok alakulását azonban nem lehet megjósolni, "valamilyen hübriszvírussal fertőződhetett meg", aki ilyesmire vállalkozik - mondta Olaf Scholz.
A német kancellár nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentését, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. Hozzátette, hogy nincs napirenden Ukrajna NATO-tagsága, pedig Putyin éppen Ukrajna esetleges felvételének kockázatával indokolja tetteit. Az orosz elnök "teljes tévedésben van" - mondta Olaf Scholz.
Előtte, a vasárnapig tartó MSC második napjának első pódiumbeszélgetésén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Moszkvát, hogy bejelentésének megfelelően vonja ki csapatait Ukrajna térségéből. Mint mondta, "még nem késő megváltoztatni az események menetét, és elmozdulni a szakadék széléről". Rámutatott, hogy a NATO védelmi szövetség, amely nem fenyegeti Oroszországot vagy bárki mást, de minden szükséges lépést megtesz tagjainak védelméért. Ezért a NATO Oroszország "erőszakos fellépésére" válaszul megerősítette a védelmet és az elrettentést szolgáló jelenlétét a keleti szárnyán. Ez azt jelenti, hogy ha "a Kreml célja az, hogy kevesebb NATO legyen Oroszország határainál, akkor csak több NATO-t kap" határai térségében, és ha "a NATO megosztását akarja elérni, akkor csak egy még egységesebb szövetséget kap" - húzta alá Jens Stoltenberg.
(MTI)
Bóka János számolt be róla. 
