A javak és szolgáltatások forgalmára kivetett adó emelésével próbálja betömni Nicolas Sarkozy azt a 13 milliárd eurós lyukat, amit a jövedelmekhez kötött adó csökkentésével keletkezett a francia költségvetésben – írja a Bloomberg. Az 1,6 százalékpontos adóemelési javaslat 21,2 százalékra emelné a javak és szolgáltatások forgalmának adóját Franciaországban. A népszerűtlen adójavaslat megfigyelők szerint azt jelzi, hogy Sarkozy még akkor is a gazdasági problémák ellen fog küzdeni, ha ellenfele nyerésre áll vele szemben.
A legfrissebb közvélemény kutatások szerint Nicolas Sarkozy le van maradva legfőbb ellenfele, a szocialista Francois Hollande mögött az elnökválasztási harcban. A francia választóknak most 33 százaléka véli úgy, hogy Hollande valóban csökkenteni tudja a költségvetés hiányát. Ugyanez a felmérés azt mutatja, hogy nő a különbség Hollande és Sarkozy támogatottsága között az előbbi javára. A francia választók 31 százaléka szavazna most Hollande-ra, Sarkozy támogatottsága ettől 6 százalékponttal elmarad.
A mostani elnöki javaslat az első kommentárok szerint kikezdhető, ugyanis Sarkozy 3 hónappal ezelőtt még visszautasította a kereskedelmi adó bevezetését. Ezt akkor azzal indokolta, hogy a lépés emelné az energia árát és visszafogná a fogyasztást. Ahogy az várható volt, pont erre ugrott rá Hollande kampánycsapata, aminek a szóvivője szerint Sarkozy hivatali intézkedései növelik a munkanélküliséget és visszavetik a francia cégek termelékenységét. Ugyanakkor Sarkozy egy televíziós vitában azt mondta, hogy az euróválság enyhül és egyre stabilabb a francia gazdaság is.
Franciaország három hete vesztette el a kitűnő, AAA besorolását a Standard and Poor’s hitelminősítőnél. Korábban Sarkozy azt mondta mindent megtesz azért, hogy visszaszerezze a kitűnő minősítést, ha az veszélybe kerül. A francia munkanélküliség 5,6 százalékra emelkedett tavaly, 2,87 millió munkanélkülit jelezve az országban. Ez 1999 szeptembere óta a legmagasabb szám. Az elnökválasztás kétfordulós lesz Franciaországban, az elsőt április 22-én, a másodikat május 6-án tartják.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
