„Az ENSZ határozottan kéri minden ilyen parancs – ha azt megerősítik – visszavonását annak érdekében, hogy elkerüljük a már most is tragikus helyzet katasztrofálissá válását” – így reagált a nemzetközi szervezet Izrael Gázai övezeten belüli evakuálási felszólítására.
Milliós evakuálás
Az izraeli hadsereg péntekre virradó éjjel közölte az ENSZ-szel, hogy minden, az övezet északi részén élő embernek az övezet déli részére kell távoznia 24 órán belül.
Az intézkedés 1,1 millió embert érint: az övezetben élők csaknem felének, köztük Gázaváros lakóinak kellene egyetlen nap alatt az övezet közepén található, Wadi Gáza nevű természetvédelmi területtől délre vonulnia.
Izrael ezt a gázaiak „biztonságával és védelmével” indokolta és arra szólította fel őket, hogy „távolodjanak el a Hamász-terroristáktól, akik élő pajzsnak” használják őket. Szakértők szerint a bejelentés azt jelzi, hogy hamarosan megindulhat a hadsereg szárazföldi offenzívája az övezetben. A hadsereg közlése szerint készen állnak erre, a politikai döntés azonban még nem született meg.
Mustafa Bakri egyiptomi politikus azzal vádolta meg Izraelt, hogy az intézkedéssel valójában Egyiptomba akarja elűzni a palesztinokat.
Tragikus helyzet, pusztító következmények
Az ENSZ pedig közölte: egy ekkora mértékű evakuálást lehetetlen ennyi idő alatt végrehajtani „pusztító humanitárius következmények” nélkül. Az evakuálási parancs mindenkit érint, tehát nem csak palesztinokat, hanem a Gázai övezetben működő ENSZ-segélyszervezetek dolgozóit is, valamint az ENSZ által fenntartott iskolákban menedéket keresőket éppúgy, mint a már amúgy is túlzsúfolt kórházak betegeit.
Az övezetben már most is tragikus körülmények uralkodnak. Az izraeli hadsereg a palesztin Hamász szélsőséges iszlamista szervezet szombati támadása óta 6000 bombát dobott le itt, amelynek következtében mintegy 1500 ember halt meg – köztük mintegy 500 gyerek –, és mintegy 400 ezer ember menekült el otthonából. Többségüknek azonban nincs hova mennie.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a zsidó állam teljes blokád alá helyezte az övezetet: mindaddig nem enged be sem vizet, sem élelmiszert, sem üzemanyagot vagy áramot oda, amíg a Hamász által elhurcolt összes izraeli túszt el nem engedik.
A Gázai övezet a Hamász hatalomra kerülése, 2007 óta blokád alatt áll, azaz a gázaiak azóta nem vagy csak kis számban és engedéllyel hagyhatták el az övezetet. Nemzetközi segélyeket azonban eddig be lehetett vinni – a gázaiak jelentős részben a nemzetközi közösség segélyezésétől függnek.
A teljes blokád miatt most az energiaellátás leállt, élelmiszerhiány fenyeget és a kórházak működése is ellehetetlenül.
Az ENSZ illetékes szerve szerint a legtöbb gázainak már nincs hozzáférése vezetékes ivóvízhez, és 50 ezer terhes nő nem jut ellátáshoz.
Az evakuálási parancs tovább súlyosbítaná a már amúgy is nagyon súlyos helyzetet. „Lehetetlen, hogy 1,1 millió ember 24 óra alatt elhagyja az otthonát. Ez óránként 40 ezer embert kellene hogy jelentsen” – írja Tom Bateman, a BBC közel-keleti tudósítója megjegyezve, hogy az övezetben gyerekek, idősek, a kórházban fekvő sebesültek is vannak, akiket nyilvánvalóan lehetetlen evakuálni.
A palesztin Vöröskereszt szerint számos orvos már jelezte: nem hajlandó kiüríteni a kórházakat és elhagyni a betegeit.
A katari székhelyű Aljazeera televízió gázai tudósítója szerint a helyiek félnek és nem tudják, mit csináljanak, ráadásul nincs mivel elmenekülni – mint mondják, nincs elég szamár és autó, ráadásul már üzemanyagot sem kapnak.
Irán léphet
A mostani válság szombaton robbant ki. Akkor a Hamász rakéták ezreit lőtte ki Izraelre, terroristái pedig a határkerítésen áttörve több száz civilt gyilkoltak meg a határmenti zsidó településeken és egy zenei fesztiválon. Az izraeli áldozatok száma mintegy 1300.
Eközben Hossein Amirabdollahian iráni külügyminiszter csütörtökön utalt arra, hogy a palesztinok szövetségesei új frontot nyithatnak Izraellel szemben a palesztinok elleni – mint fogalmazott – háborús bűnök miatt. Ezekre válaszolni fog „a tengely többi része” – az úgynevezett ellenállás tengelyét Irán, Szíria, a libanoni Hezbollah, valamint palesztin és iraki katonai csoportok alkotják.
(Forrás: BBC, Guardian, Aljazeera, Reuters)
Adók és járulékok befizetése által 13,5 milliárd forinttal növeli a magyar költségvetés bevételeit. 
