Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija 1 tévécsatorna a Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.
„A mai körülmények között, amikor az összes vezető NATO-ország kijelentette, hogy fő céljuk stratégiai vereséget okozni nekünk, az hogy népünk szenvedjen, ahogy ők mondják, (...) hát hogyan tehetnénk meg, hogy ne vegyük figyelembe nukleáris képességeiket ilyen körülmények között?” – nyilatkozott az elnök, aki kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START megállapodást.
Emlékeztetett rá, hogy a NATO hivatalosan nem részese a hadászati orosz–amerikai Új START-nak, és most az észak-atlanti szövetség amerikaiak ösztönzésre jelentette ki, hogy azzá akar válni.
„Ha ez így van, akkor kérem, nem bánjuk, hadd vegyenek részt ebben a vitában” – mondta.
Putyin megerősítette, hogy Oroszország szükségesnek tartja a brit és a francia nukleáris arzenál bevonását a tárgyalásokba. Mint mondta, korábban Moszkva az enyhülésre, valamint az arra való tekintettel „helyezte őket zárójelbe”, hogy „a NATO szinte demilitarizált szervezetnek nyilvánította magát”.
Felidézte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a szövetség „leginkább politikai szervezet, nem pedig katonai blokk”. Mint mondta, ennek a kérdésnek a megvitatásában a jelenlegi helyzetben „vissza kell térni a kezdőkörbe”.
„Minden máson felül, amikor azt teszik, amit ma Ukrajnában tesznek, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy amerikai katonák a mi nukleáris létesítményeink körül settenkedjenek. Ez egyszerűen nevetséges” – hangsúlyozta Putyin.
Hangot adott álláspontjának, amely szerint a NATO az Ukrajnába irányuló, több tízmilliárd dolláros fegyverszállításai miatt a konfliktus részesének tekintendő, mivel a szövetség nem kap pénzt a szállítmányokért.
„Ezeket a fegyvereket egyoldalúan adják át, ami bizonyos mértékig, legalábbis közvetve, de mégis bűnrészességet jelent a kijevi rezsim által elkövetett bűncselekményekben, beleértve a Novorosszija (Új-Oroszország – az Orosz Birodalomban így nevezték a mai Ukrajna déli, a 18. századi orosz–török háborúk idején elhódított területeit) és Donyeck lakónegyedei lövetését” – hangoztatta. Putyin szerint a Nyugat egyetlen célja Oroszország felszámolása jelenlegi formájában.
„Egyetlen céljuk van – feloszlatni a volt Szovjetuniót és annak fő részét, az Oroszországi Föderációt” – fogalmazott Putyin.
Az orosz vezető azt mondta, hogy Oroszországot a nyugati elképzelések szerint „a civilizált nemzetek úgynevezett családjába” minden részt csak külön-külön vennének fel. Meglátása szerint a Nyugat ezeket a részeket elnyomná és az ellenőrzése alá vonná.
Mint mondta, ilyen körülmények között az ország nagyon sok népének, mindenekelőtt az oroszok sorsa „drámaian” megváltozna és nem biztos, hogy az orosz nép fennmaradna, mert lennének helytette „moszkoviták, uráliak és mások”.
Putyin szerint Oroszország a kapcsolatok építése során „egyfajta partnerségi megfontolásból” eddig nem reagált ezekre a „papírra lefektetett” feldarabolási tervekre. A jelenlegi helyzetben azonban, amelyhez – szerinte – a nyugatiak arra irányuló kísérletei vezettek, hogy a Szovjetunió összeomlása után „kizárólag a maguk számára alkossák újra a világot”, kénytelen lesz ezt megtenni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország népének egységesnek kell maradnia, mert ez a fő feltétele minden eredménynek és győzelemnek.
Putyin szerint Oroszország egyetért azzal, hogy a világnak változnia kell, és ezt soha nem akadályozta, egyebek között az ENSZ-ben sem, de azt ellenzi, hogy az új világ csak egyetlen ország, jelen esetben az Egyesült Államok érdekei szerint épüljön. Azt mondta, hogy Washington több „szatellitája” a gazdasági és a katonai függősége miatt csatlakoztak az Oroszország elleni küzdelemhez, miközben tudatában vannak annak, hogy ez nem az ő csak az amerikaiak „egoista” érdekeinek felel meg. Emlékeztetett arra, ahogy a szövetséges Franciaországot „megalázták” azzal, hogy megfosztották őket az ausztráliai tengeralattjáró-megrendelésüktől, Párizs mégsem reagált semmilyen módon.
Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy a többpólusú, a kölcsönös tiszteleten alapuló világért folytatott küzdelem győzedelmeskedni fog.
(MTI)
