A Krím félsziget idegenforgalma 2022 után az egymás követő második elveszett nyár elé néz 2023-ban. Az orosz turisták attól tartanak, hogy az ukrán hadsereg nyári támadása nem hagyja érintetlenül a térséget, ezért más úti célok után néznek – derül ki a Moscow Times beszámolójából. A háború már a múlt évi szezonra is árnyékot vetett, a turisták száma egyharmadával csökkent az utolsó békeévhez képest.
Borús kilátások
Az utazási irodáktól a szállodákig az idegenforgalom helyi szervezetei attól tartanak, hogy a háború áldozatainak listájára kerülnek. Sok étterem zárva van, az nyári szezonban kiadott vendégházak fele szintén, és lehet, hogy soha többé nem fognak kinyitni – mondta a hírportálnak egy szevasztopoli szálloda tulajdonosa. Az üzletember névtelenséget kért, mert a moszkvai kormánytól akar pénzügyi támogatást szerezni a nehéz idők átvészelésére, és nem tudja, hogy reagálnának a névvel vállalt panaszkodására. Végül is a szomszédban a hivatalos álláspont szerint csak különleges katonai műveletek zajlanak, nincs háború.
A háború előtt nyáron ez a hotel telt házzal üzemelt. Idén júniusban csak kapacitásának 30 százalékát adta el. A csúcsidőszakra, július-augusztusra 60 százalékos a foglalás. A szállodás beszámolója szerint az idei bevételekből csak az alkalmazottak bérét tudják kifizetni. Óriási árengedményekkel próbálják növelni a forgalmat, miközben költségeik 30-50 százalékkal nőttek.
Putyin minden szépet és jót megígért
Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője a félsziget 2014-es annektálása idején azt mondta, hogy a Krím „Oroszország koronaékszere”. Gazdagodást és biztonságot ígért az ott élőknek, amire a kormány befektetései adtak volna a garanciát.
Ezek már az Ukrajna ellen indított orosz agresszió kitörése előtt sem teljesültek, miután az Oroszország által aláírt nemzetközi szerződéseket felrúgó annektálás miatt gazdasági szankciók sújtották a Krímet. A koronavírus-járvány ebből a szempontból jókor jött a térség idegenforgalmának. Miután az oroszok külföldi nyaralásai szinte lehetetlenné váltak, a hivatalos adatok szerint 2021 nyarán 9,4 millió turista fordult meg a Krímben.
Ez a felvillanás azonban gyorsan tovatűnt. Szintén a hivatalos adatok szerint az idegenforgalmi vállaltok 60 százaléka veszteséges volt 2022-ben. Összesen 709 millió rubel (közel hárommilliárd forint) hiányzott a bevételekből. Egy évvel korábban az ágazat 1,8 milliárd rubel (7,33 milliárd forint) profitot zsebelt be. Az összes oroszországi hotelfoglalás 19 százaléka esett a Krímre 2021-ben, ami 2022-re három, 2023-ra egy százalékra csökkent – derül ki az Ostrovok.ru foglalási portál adataiból.
A biztonság relatív
A helyi orosz hatóságok természetesen azt állítják, hogy a félsziget biztonságos. Diszkréten hallgatnak a szevasztopoli katonai bázisok elleni ukrán dróntámadásokról, illetve vasúti infrastruktúrát ért robbantásokról, amelyek vélhetően szabotázsakciók voltak.
Szergej Makovej, a Krími Hotelek Szövetségének vezetője sajátos érvet talált a félsziget mellett. Miután az ukrán hadsereg kötelékében harcoló orosz felkelők támadásokat intéztek az orosz-ukrán határ menti belgorodi régió ellen, úgy véli ahhoz képest a Krímben valóban nagyobb biztonságban vannak az emberek. A nap süt, a tenger egyre melegebb, az éttermek jelentős része nyitva van. Az idegenforgalmi szolgáltatók várják a vendégeket.
Az amerikai elnök családja Kolozsváron is luxusingatlanokat épít. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
