Aláírta a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásáról és az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak megalakulásáról szóló szövetségi alkotmányos törvényeket szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A dokumentumokat a jogi információk internetes portálján tették közzé. A négy terület, vagyis a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, valamint a megszállt Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz csatolásáról szóló alkotmányos törvényeket, valamint a régiók "annektálásáról" szóló szerződéseket az orosz parlament alsóháza hétfőn, a felsőháza pedig kedden szavazta meg egyhangúlag.
A csatlakozási népszavazásokat, valamint a területek annektálását a külföldi államok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek. Az orosz hadsereg a területek egyike felett sem gyakorol teljes ellenőrzést. [És az orosz megszállás alatt álló területet napról napra, sőt óráról órára zsugorodik, ahogy ma reggeli háborús összefoglalónkból is kiderül - a szerk.]
Az új törvényi keretekben az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak a 2026. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kell megoldaniuk az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerbe, valamint a hatóságok rendszerébe való integráció kérdéseit, beleértve azokat is, amelyek a katonai szolgálatra vonatkoznak.
Az orosz törvények az érintett régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásuk napjától, vagyis a "csatlakozási" szerződések szeptember 30-i aláírásától léptek hatályba. Herszon és Zaporizzsja megye jogszabályai nem alkalmazandók, ha ellentétesek az orosz alkotmánnyal.
A négy entitásban Ukrajna és más országok állampolgárait, valamint a hontalan személyeket orosz állampolgároknak ismerik el, kivéve azokat, akik egy hónapon belül kinyilvánítják, hogy meg kívánják tartani a jelenlegi állampolgárságukat, vagy hontalanok akarnak maradni. A régiók külföldön tartózkodó állampolgárainak Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint egy hónapjuk van arra, hogy állampolgárságot váltsanak, ugyanúgy, ahogy ez a Krím 2014-es elcsatolása idején történt.
Oroszország a szerződés értelmében az érintett régiókban minden népcsoport számára garantálja az anyanyelv megőrzésének jogát, valamint a nyelvtanulás és nyelvtudás-fejlesztés feltételeinek megteremtését.
Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) kedden kiadott felmérése szerint a válaszadók háromnegyede (75 százaléka) pozitívan viszonyult a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásához, minden második válaszadó (52 százalék) ezt teljes bizonyossággal állította. A megkérdezettek 12 százaléka semleges, 11 százaléka pedig negatív hozzáállást tanúsított.
Ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, hogy Oroszországnak még akkor is meg kell védenie lakosai érdekeit, ha ez megnehezítené a más országokkal fenntartott kapcsolatait.
(MTI)
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
