Jean Claude Juncker Fotó: europa.eu

Jean-Claude Juncker, a luxemburgi miniszterelnök Brüsszelben nyilatkozott erről az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját megelőzően, az Eurócsoport ülése után. Megerősítette azt is, hogy ezzel együtt egyelőre nem született döntés a 130 milliárd eurós újabb program elindításáról. Utóbbival kapcsolatban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a jóváhagyásra a jövő hét végén, március 9-én kerülhet sor.

Mindketten jelezték, hogy az újabb csomag elindítása attól függ, sikeresen és magas részvétel mellett alakul-e a magánhitelezőkkel szemben fennálló görög adósság átütemezése, azaz az értékpapírcsere a gyakorlatban. Az unió már értésre adta, hogy kellően magasnak a legalább 75 százalékos részvételi arányt tartja. A pénzügyminiszterek ennek érdekében most hozzájárultak ahhoz is, hogy az uniós pénzügyi stabilitási alap (EFSF) kötvényeket bocsásson ki a magánhitelezőkkel szemben fennálló görög adósság átütemezéséhez való euróövezeti hozzájárulás finanszírozására.

Március közepén pénzhez juthatnak a görögök

Juncker elmondta, hogy az Eurócsoport üdvözli az úgynevezett trojka (Nemzetközi Valutaalap, Európai Bizottság, Európai Központi Bank) azon értékelését, hogy Görögország megfelelő előrehaladást tett az előzetesen megállapított feltételek teljesítésében. Emlékeztetett arra, hogy a parlamentben megszületett valamennyi szükséges jogszabály az államháztartási konszolidációt, a pénzügyi ágazat szabályozását és a szerkezeti reformokat érintő témákban, és a görög program következetes teljesítése megfelelő alapot teremthet a fenntartható növekedési pálya létrehozásához.

Uniós közlések szerint az új csomagból az első kifizetésre még március 20. előtt sor kerülhet, ha az adósságelengedés gyakorlatba ültetése a remélt menetrend szerint halad.

Görög forrásból azt jelentették be, hogy a brüsszeli pénzügyminiszteri találkozót követően a tárca görög birtokosa, Evangelosz Venizelosz több megállapodást írt alá, amelyek egyértelművé teszik a közszféra támogatását az adósságátütemezési program keretében tett gyakorlati lépésekhez és az újabb mentőcsomag elindításához. Az erről kiadott közlemény szerint a dokumentumok egyike az Európai Bizottsággal kötött együttműködési megállapodás, amelyet a görög egységkormány pártjait vezető politikusok kötelezettségvállalását rögzítő levelek is kísérnek.

Külön megállapodás szól a görög bankok újratőkésítéséről, a görög bankok likviditását biztosító európai központi banki garanciákról, az állami szektorra eső, 30 milliárd eurós adósságelengedés megvalósításáról, az uniós pénzügyi stabilitási alap által a kamatok részleges átvállalásáról, valamint a magánszektort érintő adósság-átütemezéssel kapcsolatos költségek finanszírozásáról.

Cél: az államadósság csökkentése

Az unió vezető illetékesei - köztük a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök - csütörtökön Brüsszelben nyilatkozva értésre adták, hogy kedvező jelzéseket érzékelnek a nemzetközi gazdasági válságból való kilábalást illetően. Ennek egyik jele szerintük az is, hogy sikerült kézzelfogható közelségbe hozni a második görög támogatási csomagot.

Az EU 2010 májusában indította el első - hároméves - pénzügyi programját Görögország támogatására, 110 milliárd euró összértékben. Ebből a keretből még közel 35 milliárd euró rendelkezésre áll, ezt Athén a második program futása alatt is felhasználhatja, természetesen folyamatos ellenőrzés mellett. A 130 milliárd eurós második programot a magánhitelezők részéről több mint 100 milliárd eurós, az állami hitelnyújtók részéről pedig 30 milliárd eurós adósságelengedés egészíti ki. A görög teljesítmény egyik fokmérője a belső adósságállomány csökkenése lesz. A programban kitűzött cél, hogy a jelenlegi 160 százalékról az évtized végére 120,5 százalékra csökkenjen az adósság a bruttó hazai termék (GDP) arányában.