4p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Az biztos, hogy pótolhatatlan veszteség érte az orosz légierőt. De mivel lőttek az ukránok, és van-e még ott, ahonnan ezek a rakéták jöttek?

Hétfő reggel kezdtek érkezni a hírek arról, hogy az Azovi-tenger felett két orosz repülőgépet ért támadás: egy Berijev A-50 légtérellenőrző gépet, valamint egy Il-22M légi vezetési pontot. Azóta azt mindkét oldalról megerősítették, hogy az A-50-es lezuhant, a másik gép sorsáról egyelőre ellentmondásos információk vannak: az ukránok szerint az a gép is megsemmisült, az oroszok szerint viszont megrongálódott ugyan, de sikerült leszállnia. (Azt, hogy az Il-22-es nem zuhant le rögtön, az is megerősíti, hogy előkerült egy hangfelvétel, amelyen állítólag ennek a gépnek kérnek sürgős landolást, illetve tűzoltó- és mentőcsapatokat a repülőtérre.)

Az sem teljesen világos, hogy ki és mivel lőtt a gépekre. Az első híradások még azt valószínűsítették, hogy az orosz légvédelem tüzelt tévedésből a két gépre, később azonban maga Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozta,hogy az akciót Ukrajna hajtotta végre.

Rácz András Oroszország-szakértő Facebook-oldalán fejtette ki, miért hatalmas siker ez az ukránok számára.

"Mindkét típus kifejezetten ritka az orosz légierőben. Az A50-esből kevesebb, mint tíz működőképes példány létezik. A nagyléptékű orosz támadás kezdetén, 2022 februárjában az orosz légierő két darab A50-est működtetett Belarusz légterében, ezek támogatták a Kijev és Észak-Ukrajna elleni hadműveleteket. Utána is ott maradtak - a két gép közül az egyiket belorusz partizánoknak sikerült 2023 tavaszán megrongálniuk. Nagyon értékes, ritka repülőgép, általában 18-20 fős, erősen specializált személyzettel.
Iljusin Il-22M-ből sincs sokkal több (utóbbiból egyet ráadásul tavaly nyáron a Prigozsin-puccs során lelőttek a lázadó zsoldosok - mint utóbb kiderült, véletlenül).
Egyik repülőgép sincs már gyártásban, így pótlásuk jelenleg nem megoldható. Az A-50 feladata a légtér megfigyelése, az ilyen gépek által gyűjtött adatok kulcsfontosságúak az orosz harci gépek számára a célpontok kijelölésében, illetve a potenciális fenyegetések azonosításában.
Egy A-50-es gép Szu-27-es és Szu-30-as vadászgépek kíséretében. Pótolhatatlan veszteség érte az orosz légierőt.
Egy A-50-es gép Szu-27-es és Szu-30-as vadászgépek kíséretében. Pótolhatatlan veszteség érte az orosz légierőt.
 
További fejtörést okozhat az oroszoknak az, ahol történt a támadás.
A történet azért jelentős, mert mindkét gépet mélyen az orosz vonalak mögött találták el. (Ráadásul ezek a gépek kifejezetten óvatosan repülnek: a fentebb említett A50-esek az invázió első heteiben szó szerint hetekig köröztek mélyen Belarusz légterében, hogy véletlenül se érhesse el őket az ukrán légvédelem.)
Eddig nem volt ismert, hogy Ukrajnának lennének olyan légvédelmi eszközei, amelyek az Azovi-tenger felett repülő orosz gépeket is el tudják támadni.
A tegnap éjjeli támadásnál az, aki kiválasztotta ki a célokat, nagyon pontosan tudta, hogy mit csinál. Két, rendkívül értékes orosz gépet választott a meglepetésszerű támadás első célpontjainak. Nem "pazarolta el" az új képesség első alkalmazását holmi vadász- vagy támadó repülőgépekre, hanem kivárta, amíg két, igen ritka orosz eszközt is célba vehet.
Két fontos kérdés azonban egyelőre még megválaszolatlan Rácz András szerint.
1) Pontosan milyen rendszert használt Ukrajna? Valami új, eddig nem ismert légvédelmi fegyvert kaptak vagy fejlesztettek ki? Esetleg valami régi, ex-szovjet rendszert sikerült ilyen szintre fejleszteni? Valószínű, hogy ez hamarosan kiderül.
2) Mennyi van ebből az új rendszerből? Ha nem csak "mutatóba" akad néhány példány, akkor mostantól lényegesen nehezebbé válik az orosz légierő dolga nemcsak az ukrán légtérben, de a környékén is.
Remélhetőleg hamarosan tisztábban fogunk látni ezekkel kapcsolatban is, az mindenesetre biztos, hogy a történtek jelentős csapást mértek az orosz légierő képességeire, és ha ilyesmire a jövőben is számítaniuk kell, akkor még nehezebb lesz gépeiket hatékonyan bevetni támadó, illetvet védelmi feladatokra is.
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Csak a fogukat szívhatják az autósok – mi készül a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2026. október 24. 17:23
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell.
Makro / Külgazdaság Megállíthatatlan az atomenergia térnyerése?
Privátbankár.hu | 2026. október 24. 15:18
A NAÜ jelentése szerint igen.
Makro / Külgazdaság Matolcsy Györgyék hiába ajánlották, nem kért a bíró az óvadékból
Privátbankár.hu | 2026. október 24. 12:41
Így próbálta elkerülni a letartóztatást. 
Makro / Külgazdaság Magyar Péter boldog lehet: közel 93 milliárd forintnyi pénz érkezik Norvégiából
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:31
Jens Stoltenberg norvég és Kármán András magyar pénzügyminiszter egymás tenyerébe csapott.
Makro / Külgazdaság Egyre pesszimistább az orosz pénzügyi vezetés
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:08
Rontott gazdasági kilátásain az orosz jegybank: magasabb inflációra és alacsonyabb növekedésre számítanak.
Makro / Külgazdaság Mérlegen a Tisza első költségvetése: mennyiben más, mint az Orbán-kormányoké volt? Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 23. 14:11
Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben, másnap pedig Kármán András pénzügyminiszter is ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait. A tervben szereplő, 2100 milliárd forintos többletkiadást jelentő intézkedések (az ágazati béremelések, az szja-csökkentés, a családi pótlék megduplázása és az egyes alrendszerek pluszforrásai) fedezetét nagyrészt az a 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentés jelentheti, amit az állam a saját működésén spórolna. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ennek a tételnek a teljesülése jelentheti a legnagyobb kockázatot. Az elemző szerint a büdzsé szerkezete összességében nem tér el homlokegyenest az Orbán-kormányok alatt megszokott modelltől.
Makro / Külgazdaság Orosz szankciók: kiszabadult a szellem a palackból
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 13:17
Elindult az Egyesült Államokba az első orosz dízelszállítmány.
Makro / Külgazdaság Még Dubajban sincs biztonságban Matolcsy Ádám
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 12:16
Bár az Egyesült Arab Emírségekkel hazánknak nincs kiadatási megállapodása, egyedi egyezséggel vagy kiutasítással a magyar hatóságok elé lehet hozni a volt MNB-elnök fiát.
Makro / Külgazdaság Ismét drónokkal támadtak egy teherhajóra a Fekete-tengeren (videó!)
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 11:39
A tankert ért támadásban egy tengerész meghalt, három eltűnt.
Makro / Külgazdaság Kármán Andrásék tervéről mondott véleményt a Fitch
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 10:51
A növekedési prognózissal egyetértenek, de a 4,9 százalékos hiánnyal kapcsolatban szkeptikusak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG