Matteo Renzi, Olaszország 39 éves miniszterelnöke számos nagy feladatot tűzött ki maga elé, hogy országát kihúzza a mély kátyúból. Csak címszavakban: alkotmányos reform, választási rendszer átalakítása, nők csúcspozíciókba juttatása (a Renzi-kormány fele a szebbik nem képviselője), az országgyűlési képviselők és szenátorok számának lefaragása. Elődjeinek hivatali luxusautóit az eBay-en árverezteti el.
Renzi munkaerőpiaci reformja - amelyet decemberben fogadtak el és amerikai mintára Jobs Act-nek nevezik – rugalmasabbá teszi a piacot, szűkíteni próbálja a szakadékot a túlzottan védett alkalmazottak és a fix szerződés nélkül alkalmazott fiatalok között. Könnyebbé teszi a 15 főnél többet foglalkoztató vállalatoknak, hogy megváljanak dolgozóiktól, és a munkavállaló védelmét a szolgálat hosszától teszi függővé.
De ezek az átalakítások csak évek múlva hozzák meg gyümölcsüket. A gazdaság pedig 2008 óta már a harmadik recessziójában van, ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint a munkanélküliség 13,4%-os, a fiataloké 43,9%-os szintre jutott! Ez már több mint kétszerese a megfelelő német adatoknak, amely arra utal, hogy jogosak a félelmek az euróövezet növekedési divergenciájával kapcsolatban.
Az olasz démonok
A dinamikus miniszterelnök hamar szembetalálta magát a múlt démonaival is. Pazarlás, korrupció és a maffia mélyen beivódtak Olaszország politikájának és társadalmának mindennapjaiba. Egy decemberi felmérés szerint az olaszok csupán három százaléka gondolja, hogy a politikusok bármit is tesznek értük, és csak 15%-nak van bármilyen bizodalma az olasz állam iránt.
De még a sokat látott és kellően letargikus rómaiakat is megdöbbentették a legutóbbi letartóztatások. Az ügyészség múlt hónapban vette őrizetbe Massimo Carminatit, a félszemű ex-terroristát és 36 társát. 250 millió euró értékű vagyontárgyakat foglaltak le. Az ügyészség vádja szerint Carminati egy korrupciós hálózatot működtetett Rómában, és euró-milliókat vágott zsebre közbeszerzésekből. Lefizetett politikusokon keresztül a kezébe került a helyi szemétszállítás és a bevándorlók elszállásolása is a fővárosban. Mint kiderült egy lehallgatott beszélgetéséből, a bevándorlókon nagyobbat akasztott, mint a kábítószer-kereskedelmen.
De az etikátlanság a törvény őreit is áthatja. Az olasz fővárosban december 31-én este és éjszaka szolgálatba szólított ezer közlekedési rendőrből 835 betegség miatt nem jelentkezett munkára. December 31-én éjszaka akadozott a római metróközlekedés is a metróvezetőket sújtó hirtelen megbetegedések miatt.
Frankfurti emberünk
A Mario Draghi vezette EKB hátsó ajtaján keresztül végrehajtott mentési csomagok nélkül Olaszország már régen hitelezőivel tárgyalna az adósság-elengedésről. Közben a tavaly augusztusi felmérések szerint az olasz bankok 173,9 milliárd euró nagyságú rossz hitelállományon ülnek.
A La Republica nevű befolyásos lap pedig a napokban közölte, hogy az olasz bankok 50 milliárd euró nagyságú rossz hitelt akarnak az olasz kormány garanciájával az EKB nyakába sózni. A 2008 előtti időszakból jól ismert Asset-Backed Securities, azaz eszközalapú értékpapírok formájába csomagolnák és adnák el 20 milliárd euróért az EKB-nak. Ha a hitelfelvevők teljes csődbe mennének, akkor az olasz állam nyolc milliárd euróval szállna be a veszteségekbe.
A működő piacokon az ilyen rizikós papírokat hedge fundok vásárolják. Az eurózónában beugrik a Draghi-vezette EKB. Csoda-e, hogy a német pénzügyminiszter és a német jegybank vezetője véget akar vetni az olasz vircsaftnak Frankfurtban?
Káncz Csaba jegyzete
Ez a „gig economy.” 
