Kína fogyasztói inflációja (CPI) decemberben közel három éve nem látott ütemre gyorsult, mivel az újévi ünnepek előtt élénkült a lakossági fogyasztás. Eközben a termelői árak továbbra is deflációt mutatnak (1,9 százalékkal csökkentek), ami azt jelzi, hogy az alapvető kereslet továbbra is gyenge, és inkább csak szezonális kiugrás történt.
Fotó: Depositphotos.com
A fogyasztói árak éves összevetésben 0,8 százalékkal emelkedtek, ami 2023 februárja óta a legmagasabb érték – derül ki a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adataiból. Ez javulást jelent a novemberi 0,7 százalékhoz képest, és megegyezett a Reuters által megkérdezett közgazdászok várakozásaival – számol be róla a cnbc.com.
A fogyasztói árak emelkedését nagyrészt a friss zöldségek drágulása hajtotta, amelyek ára 18,2 százalékkal nőtt egy év alatt az extrém hideg tél okozta ellátási hiányok miatt. Más élelmiszerek közül a sertéshús ára 14,6 százalékkal csökkent.
Dong Lijuan, a Nemzeti Statisztikai Hivatal vezető statisztikusa elmondta, hogy az aranyékszerek ára decemberben 68,5 százalékkal ugrott meg éves alapon. Ezt a nemesfém iránti globális kereslet növekedése hajtotta, amelyet a recessziós félelmek és a piaci bizonytalanság táplált.
A maginfláció – amely nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárak ingadozását – decemberben éves alapon 1,2 százalékkal emelkedett, ami megegyezett az előző havi ütemmel. Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,2 százalékkal nőttek, meghaladva a Reuters-felmérésben várt 0,1 százalékos emelkedést.
Ugyanakkor 2025 egészét tekintve az inflációs mutató stagnált, messze elmaradva a hivatalos, „körülbelül 2 százalékos” céltól. Ez arra utal, hogy a Peking által eddig bevezetett ösztönző intézkedések – köztük a fogyasztási cikkek beszámítási (csere) programja – csak korlátozottan tudták élénkíteni a keresletet.
Növekvő forgalom mellett erősödött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, pénteken a BUX 152 688,63 ponton zárt, 0,11 százalékkal, 170,36 ponttal 
