Rendkívüli csúcs: már a legmagasabb szinten tárgyalják a görögöket

Az Európai Tanácsnak kell megvitatnia a görög helyzetet.

Az eurózóna állam- illetve kormányfőinek hétfő estére összehívott rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően újra összeül a közös pénzt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozása, az Eurócsoport - közölte pénteken Luxembourgban, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Michel Sapin francia tárcavezető.

Sapin rámutatott, hogy egy ilyen csúcstalálkozót a pénzügyminisztereknek kell előkészíteniük, ezért mindenképpen szükséges az eurócsoport összehívása is.

Eljött az idő a magasabb szinthez

Miután csütörtökön nem tudtak megállapodni a Görögországnak nyújtandó segítség utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósításához szükséges görög gazdasági reformintézkedésekről, Donald Tusk, az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az eurócsúcs elnöke rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze, az eurót használó tagállamok vezetőit, mert úgy látja: "eljött az ideje, hogy Görögország helyzetét sürgősen megvitassuk a legmagasabb politikai szinten".

Február óta nincs előrelépés

Az eurócsoport februárban abban állapodott meg, hogy az összességében 245 milliárd eurós segítségnyújtási és reformprogram lejártát február végéről június végére halasztják, Athén nem fordíthatja visszájára a korábban meghozott intézkedéseket, és nem tehet olyan egyoldalú lépéseket, melyekkel ellehetetlenítené a program sikeres megvalósítását, emellett hiteles reformprogrammal áll elő, melyért cserébe hozzájuthat az utolsó részlethez. Ezzel gyakorlatilag Athén négy hónap haladékot kapott, de a reformprogramról nem sikerült megállapodni a hitelezőkkel.

Nem tetszik mindenkinek

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a csúcs előtt valószínűleg a pénzügyminiszterek is ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Kitért arra is, hogy az eurócsoportban február 20. óta nem született újabb dokumentum Görögországról, pedig a csúcshoz kellene készíteni egy technikai vázlatot, javaslatot.

Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy ha a hétvége folyamán nem sikerül dűlőre jutni, s a csúcs előkészítetlenül ül össze, az nem igazán konstruktív.

"Nem tudjuk, várható-e Athénból bármilyen új javaslat. Így politikai szintre emelni a dolgokat, ahogyan a görögök teszik, nyilvánvalóan kétélű fegyver" - vélekedett Schelling.

Rimantas Sadzius litván miniszter szintén világossá tette: Görögországnak először technikai szinten kellene megállapodni a számokról és konkrét intézkedésekről a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság képviselőivel. Ez az, ami hónapok óta nem sikerül. Sadzius szerint csak ezt tudná érdemben megtárgyalni az Eurócsoport, miközben az tagállami vezetők tisztázhatják a politikai kérdéseket.

Megállapodás nincs, a csőd szinte biztos

A program jelen állás szerint így június 30-án véget ér, ugyanazon a napon, amikor Görögországnak másfél milliárd eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Mostanra pedig világossá vált, hogy Görögországnak ehhez nincs elég pénze. Az eurócsoport elnöke csütörtökön arra az álláspontra helyezkedett, hogy megállapodás hiányában már nincs idő arra, hogy Görögország időben megkaphassa a pénzt.

Christine Lagarde, az IMF vezetője szintén csütörtökön Brüsszelben közölte: ha Athén nem fizet időben, azt az IMF elmaradásként fogja kezelni, nem ad haladékot, s Athén nem juthat több pénzhez a valutaalaptól, míg azt nem tudja rendezni. Hitelminősítők ugyanakkor tudatták, hogy ezt nem tekintenék államcsődnek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló tartozások kiegyenlítése számít, a hivatalos kölcsönök nem teljesítését hivatalosan nem tekintenék csődeseménynek.

A britek a sajátjuknak érezhetik

George Osborne, az euróövezeten kívüli Egyesült Királyság pénzügyminisztere sürgette, hogy Athén állapodjon meg hitelezőivel. Saját adófizetőit és választópolgárait igyekezett megnyugtatni, mondván: országa minden intézkedést megtett a gazdaság biztonságának szavatolása érdekében, hogy meg tudjon küzdeni a külső kockázatokkal.

"Bízunk a legjobban, de most a legrosszabbra is fel kell készülnünk" - hangoztatta a brit pénzügyminiszter.

Kell a drachma

A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. Csak tegnap egymilliárd eurónyi betét szivárgott el a bankokból, s tegnap az is felmerült, hogy előfordulhat, hogy a görög pénzintézetek hétfőn már nem tudnak kinyitni. Ha viszont az eurózóna jegybankja az EKB nem tudja biztosítani a bankrendszer likviditását, akkor ezt a görög jegybanknak kell megtennie. Az viszont csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.