Az EY legfrissebb negyedéves Eurózóna Előrejelzése szerint a magyar gazdaság egyértelműen növekedési pályára állt, a bővülés mértéke ráadásul felülmúlja a korábbi előrejelzéseket is. A jövő évi fellendülés alapját a pozitív külkereskedelmi mérleg, a befektetések, valamint a belső kereslet visszafogott emelkedése adhatja. A magyar gazdaság számára szintén pozitív fejlemény, hogy az eurózóna is lassú növekedésnek indul 2014-ben – mondta Havas István, az EY vezérigazgatója.
Az EY előrejelzése szerint 2,1 százalékos lehet a magyar GDP-növekedés 2014-ben, amely nemcsak az eurózóna 0,9 százalékos átlagát, de a német 1,7 százalékos bővülést is meghaladhatja.
| Az EY 2014-es előrejelzése a magyar GDP-re kiemelkedő; a kormány 2 százalékos GDP-növekedést vár, a jegybank 2,1 százalékot. A CIB Bank a napokban közölte friss előrejelzését (1,5%), a GKI Gazdaságkutató pedig 1,3 százalékot jósol. Az Európai Bizottság 1,8 százalékra számít. |
2014 lehet a válságot követő első növekedési év az eurózónában
Habár a 2014-es lehet a válság kirobbanása óta az első olyan év, amikor növekedésnek indul az eurózóna, a bővülés még mindig visszafogott lesz. A 2014-es 0,9 százalékot követően a 2015-2017 közötti időszakban éves szinten átlagosan 1,6 százalékos lehet a GDP-emelkedés.
A gazdasági növekedés alapját a bővülő export adja majd, amely kiegészül a belső kereslet élénkülésével 2014-től. Emellett azonban továbbra is számolni kell a megszorító intézkedések negatív hatásaival, amely azonban egyre inkább enyhül a következő években a valutaunióban – mutat rá az EY előrejelzése.
Az EY elemzése szerint jövőre 2,6 százalékra mérséklődhet a költségvetési hiány és 1,1 százalékra csökkenhet az infláció az eurózónában. A munkanélküliség viszont a korábbi előrejelzésekhez képest némileg később, 2014-ben tetőzhet - az állástalanok aránya ekkor már elérheti a 12,3 százalékot.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
