Tavaly összesen 63 ezer kísérő nélküli fiatal nyújtott be menekültkérelmet az Európai Unióba, ami ugyan harmadával kevesebb az egy évvel korábban érkezett 96 500-hoz képest, még mindig ötszöröse a 2008-2013 között összesen érkezetteknek. A gyerekek döntő többsége (89 százalék) fiú, több mint kétharmaduk 16-17 éves. Az érkezők ötöde 14-15 év közötti, 10 százalékuk pedig 14 év alatti fiatal, olvasható az Eurostat közleményében.
Az érkező gyerekek különböző országokból érkeznek, a legtöbben Afganisztánból, tíz gyerekből négy volt afgán állampolgárságú, vagy vallotta magát annak – ez összesen 24 ezer fiatalt jelent. A második helyen a szír menekültek végeztek, a gyerekek 19 százaléka (12 ezer) mondta magáról, hogy Szíriából érkezett. Utóbbiakból igyekezett a legtöbb Németországba, 10 érkező fiatalból 8 nyújtotta be ide a menekültkérelmét.
Hová mennek?
Németország továbbra is az ígéret földjét jelenti számukra, összesen 36 ezren nyújtottak be ide menekültkérelmet, ez az egész évben érkezettek több mint fele. A második helyre Olaszország került, ide a gyerekek 10 százaléka nyújtott be menekültkérelmet, majd Ausztria (3900 ember), az Egyesült Királyság (3200 gyerek), Bulgária (2750 gyerek), Görögország (2350) és Svédország (2200) következett. A fő úticélok közül Görögországba nyújtottak be lényegesen több kérelmet, 2015-höz képest egész pontosan négy és félszer annyit, Németországban kétharmaddal többet, Bulgáriába pedig másfélszer annyit.
Svédországba ugyanakkor gyakorlatilag be sem engedik őket, ide 94 százalékkal kevesebb menekültkérelmet nyújtottak be egy év alatt, Magyarországra 86, Hollandiába 56, Ausztriába pedig 53 százalékkal kevesebbet. A menekültkérelmek eloszlását illetően Szlovéniába és Olaszországba érkezik arányaiban a legtöbb gyerek, előbbibe az összes menekültkérelem 57, utóbbiba 54 százalékát nyújtották be 18 év alatti fiatalok. Az uniós tagállamokba érkező menekülteknek így összesen a 16 százalékát alkották kísérő nélküli 18 év alattiak. Az érkező menekültek tételes listája az alábbi táblázatban olvasható:
Mégis újjáéledhet a visegrádi négyek? 
