Sehol sem nőnek majd úgy a fizetések, mint Magyarországon

A magyar gazdaság közel áll a stagnáláshoz: mindössze 0,1 százalékkal bővolt a GDP a harmadik negyedévben. 

Már a második egymást követő hónapban 3 millió fölött a német munkanélküliek száma.

Tovább emelkedik a gázolaj nagy és kiskereskedelmi ára is mától.

Felkészültünk arra, hogy a víz a következő évtizedek egyik legértékesebb erőforrásává válhat?

A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévinél kevésbé nőtt, ami az elemzőket is meglepte.

Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.

Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?

Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.

Rubio két fontos megállapodást írt alá a magyar külügyminiszterrel.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal.