Sehol sem nőnek majd úgy a fizetések, mint Magyarországon

Merz a magyar kohéziós és agrárpénzek rovására költene többet védelemre és versenyképességre

Kisebb fogyasztás, nagyobb vállalatok, grandiózus tervek.

Ligeti Miklós az egyik, az öt jelöltet hétfőn hallgatja meg a parlamenti bizottság.

Csak a svájci frankkal szemben tudott erősödni a magyar fizetőeszköz.

Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.

A migráció volt a fő téma a visegrádi országok csúcstalálkozóján, amelyen Micheál Martin ír miniszterelnök is részt vett.

Júliusban változatlanul hagyták, szeptemberben viszont 25 bázisponttal emelték a három irányadó eurókamat szintjét.

A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.

Kifulladt a növekedési modell.

A meghirdetettnél jóval több kincstárjegyet adtak el, tovább csökkentek a kamatok is.