Magyarországot illetően úgy vélekedett, a magyar gazdaság integrációs foka - kereskedelmi, pénzügyi és monetáris értelemben is - egyértelműen olyan környezetet jelent, amelyben van értelme csatlakozni. De nemcsak a névleges maastrichti kritériumoknak kell teljesülniük, hanem más tényezőknek is, amelyek eléggé rugalmassá teszik a gazdaságot ahhoz, hogy a monetáris politikától függetlenül is működjön - tette hozzá. "Pufferekre" van szükség a fiskális politikában, a munkaerő-piacon, a termelési és szolgáltatási szektorban.
A lengyel nemzeti bank igazgatósági tagja elmondta: Lengyelország számára nem az a kérdés, hogy csatlakozzon-e, hanem hogy mikor. Rámutatott: az ország hosszú távú versenyképességére is figyelemmel kell lenni. Az osztrák jegybankelnök, az Európai Központi Bank kormányzótanácsi tagja szintén úgy vélekedett, nemcsak a nominális feltételek teljesítésének kérdése, hogy egy ország csatlakozzon-e az euróövezethez, hanem a reálgazdaságot is meg kell vizsgálni. Így például az ország versenyképességét és azt, hogy milyenek a fenntarthatósági kilátásai. Minden országnak magának kell döntenie, hogy melyik a legjobb út számára. "Minden uniós tagállamnak joga van csatlakozni, de nincs automatizmus" - tette hozzá.
Az ipari termelés a vártnál nagyobb, a kiskereskedelmi forgalom a vártnál kisebb mértékben bővült. 
