Közleményük szerint az elmúlt 15 évben fokozatosan csökkent a fiatal vállalkozások túlélési rátája, és ez a trend nem állt meg az elmúlt év során sem, sőt egy év alatt több mint 2 százalékpontot esett mind az 5, mind a 10 éves túlélési ráta.
Pertics Richárd, az Opten elemzője szerint a cégek alacsony várható élettartama nem tesz jót a gazdaság stabilitásának, hiába jön létre több tízezer új vállalkozás évről évre, ha közülük csak kevesen jutnak el a hosszú távú, stabil működésig. Az elmúlt 5 évben növekedésbe fordult az újonnan induló cégek száma, 2019-ben már több mint 29 ezer új céget jegyeztek be az országban. Az adatok viszont azt mutatják, hogy az új vállalkozások egyre kisebb százaléka tud sikeresen megbirkózni a "fiatalkori" éveivel.
Kifejtették, hogy a túlélési arány csökkenéséhez nemcsak a természetes lemorzsolódás, hanem tervezett folyamatok is hozzájárulhatnak. A felvásárlások, összeolvadások szintén egyes cégek megszűnéséhez vezethetnek, illetve a megszűnő cégek döntő többsége vagy magára hagyott vállalkozás, vagy valamely hitelező kezdeményezett felszámolást ellene. A koronavírus-járvány hatása várhatóan tovább rontja majd a fiatal cégek várható élettartamát.
Kitértek arra is, hogy a vállalkozások viszonylag rövid átlagos élettartama miatt a hazai cégek jelentős része jelenleg is fiatalkorú, a teljes cégbázist tekintve a vállalkozások 45 százaléka 10 évnél fiatalabb. A vállalkozások 24 százaléka 20 év feletti, vagyis nagymúltú cégnek számít, 2018-ban arányuk még csak 20 százalék volt.
Megjegyezték, hogy tavaly 392 olyan vállalkozás szűnt meg jogutód nélkül, amely egymilliárd forint feletti árbevétellel büszkélkedhetett az elmúlt években. Jellemzően a 2010-es évek elején induló vállalkozások tartoznak ebbe a körbe.
Volodimir Zelenszkij előadásával indul a brüsszeli nagy találkozó. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
