|
| Kép forrása: Varga Mihály Facebook-oldala |
A Versenyképességi Tanács keddi ülésén 6 ajánlást fogalmazott meg, melyeket a következő hetekben minisztériumi és kormányszinten dolgoznak ki, ezek alapvetően az elektronikus fizetés szélesebb körű elterjesztése. Amennyiben itt sikerülne áttörést elérni, az biztosan tovább fehérítené a gazdaságot. Noha komoly lépéseket tett a kormány az elmúlt években az adóelkerülés érdekében, a magánszemélyek és a kisebb vállalkozások esetében jelenleg is kirívóan magas a készpénzhasználat. Ez pedig óhatatlanul is melegágya a bizonylatok nélküli tranzakcióknak, és így végső soron a feketegazdaságnak.
A Varga Mihály által bejelentett hat ajánlás, amelyek a készpénzforgalom csökkentését szolgálnák a következők voltak:
- Kiemelt célként hangzott el, hogy a jelenleginél több nyugdíjashoz jusson el utalás útján a járandósága, ezért a következő időszakban felmérik az ország e tekintetben elmaradottabb régióit.
- Szó van továbbá arról, hogy az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál kötelező legyen utalni a béreket.
- Az online kasszák esetében is az e-fizetés elfogadását megkönnyítő intézkedéseket terveznek.
- Valamint azt, hogy a vállalkozások közötti kötelező utalásoknál alacsonyabb szinten állítják be a limitet, amit a magánszemélyek esetében is érvényesítenének akár vállalkozásokkal, akár más magánszemélyekkel hajtanak végre tranzakciókat.
- A fenti célok teljesüléséhez pedig vizsgálni fogják a szociális számla bevezetésének lehetőségét.
Százmilliárdokat hoz a költségvetésnek
A tervezett lépések persze nem példa és előzmény nélküliek, hiszen 2010 óta a kormány konzekvensen harcol a feketegazdaság ellen, és több területen látványos sikereket ért el. Mindez pedig végső soron a közjót is szolgálta, hiszen a fehéredésből százmilliárdos összegű plusz forráshoz jutott a költségvetés. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára, egy idei szakkonferencián például arról beszélt, hogy csak tavaly a gazdaságfehérítő intézkedések hatására 350 milliárd forint többlet-adóbevétele lett a központi büdzsének.
Ha visszatekintünk a 10-15 évvel korábbi helyzetre, akkor általános volt, hogy vendéglátóhelyeken vagy kisebb boltokban "elfelejtették" a fogyasztást vagy a vásárlást beütni a pénztárgépekbe, de nagyon sok szolgáltatónál (a taxisoktól a fodrászokig) hasonló volt a helyzet, semmiféle bizonylatot nem kaptunk a szolgáltatásokat kifizetve. Balog Ádám (aki jelenleg az MKB vezérigazgatója) még az MNB alelnökeként írt tanulmányában azt írta, hogy a több országra kiterjedő tanulmányok többsége a rejtett gazdaság arányát Magyarországon magasabbra becsli a nyugat-európai átlagnál, azonban kisebbnek több kelet-közép-európai országhoz viszonyítva. Az Eurostat által is forrásként használt kutatás szerint a rejtett gazdaság folyamatosan csökkenő tendencia mellett a GDP 22–25 százalékát tette ki Magyarországon 2003 és 2013 között. Ha a 42 ezer milliárdos hazai GDP-t vesszük alapul, akkor a fekete gazdaság méretére döbbenetesen nagy számot kapunk.
Nem véletlen, hogy a kormány úgy vélte, ha az intézkedések során csak néhány százalékkal csökken az eltitkolt jövedelmek aránya, már az is jelentős költségvetési hatással jár. A befolyó plusz pénz pedig politikai haszonnal is kecsegtet, hiszen ennek révén a potenciális szavazókat „meg lehet győzni” különböző transzferekkel, de lehetőséget biztosít általános adócsökkentésre is. Az elmúlt években mindkét intézkedésre láttunk példát, elég csak az szja-kulcs vagy a járulék csökkentésre gondolni, de a családtámogatási eszközök bővítését is említhetjük. (Természetesen ezeknek a fehéredés mellett a dinamikusan növekvő GDP adta az alapját - szerk.)
A pénztárgépekkel kezdődött
Az első jelentős intézkedés a fehérítési folyamatban az online pénztárgépek használata volt, amely a kiskereskedelmet és a vendéglátást érintette, erről a kormány 2012-ben döntött. 2014. szeptember 1-jétől vált kötelezővé a pénztárgépeknek az adóhivatalhoz való bekötése. Ezt 2017. január 1-jétől kiterjesztették, és ekkortól kellett alkalmazni újabb szektoroknak az online kasszát, így például a taxisoknak, illetve a gépjármű-javító telephelyeken, mosodákban, diszkókban, fitnesztermekben. Az online pénztárgép rendszert jelenleg mintegy 200 ezer pénztárgép alkotja országszerte.
2017-ben vezették be az úgynevezett utaztatásos áfa-csalások kiszűrésére létrehozott elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer). Ennek kapcsán a kormány tisztségviselői igen gyakran elmondják, hogy ez uniós szinten is példaértékű lépés volt, nem véletlen, hogy több ország is tanulmányozta a magyar rendszert. A tavalyi év legfontosabb intézkedése az online számlázás kötelező tétele volt 100 ezer forintos áfaérték felett. De ebbe a sorba illeszkedik az automaták adóhivatali bekötése is.
A sok készpénz a feketegazdaság melegágya
Mindez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna az adókerülés az országban, de a legfertőzöttebb területeken érdemi javulást sikerült elérni. Amennyiben a most bejelentett ajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak, azzal biztosan vissza fogják némileg szorítani a készpénzforgalmat. Ez pedig azért lenne fontos, mert a már idézett Balog Ádám tanulmány is kiemelte, hogy a rejtett tevékenységeket kísérő tranzakciók jelentős része kész-pénzben történik. Feltételezhető, ha a munkabérnek, vagy például egy szolgáltatás nyújtásának lekövethető pénzügyi mozgása van, akkor sokkal kevesebben fognak kockáztatni.
Persze, ha megfordítjuk a kérdést, akkor belátható, hogy itt jóval nehezebb lesz foganatosítani az intézkedéseket. Ha ma Magyarországon valaki például kisebb építési vagy javítási munkát akar elvégeztetni, akkor a munkaerőhiány miatt nem feltétlenül válogathat. A piacon lévő és "kézről-kézre adott" szakemberek pedig ennek megfelelően ki is használják a keresleti piacból adódó előnyüket, és sokszor jelzik, hogy a megadott árak nettóban és készpénzben értendők. Persze fokozott ellenőrzésekkel elképzelhető, hogy lehet valamit javítani, de gyökeres változást még a készpénzkorlátozás sem feltétlen hoz majd. Nehezíti ugyanis a helyzetet, hogy ilyen esetekben nem feltétlen bankszámláról kivett, majd továbbadott összegekről van szó, hanem egyébként is készpénzben őrzött összegek vándorolnak. Erre utalhat ugyanis az egy ideje rekordszinten lévő készpénzállomány, amely az előzetes becslések szerint csak kis mértékben csökkent. Pedig az idén bevezetett "csodafegyver", a nullás kamatkörnyezethez képest magas hozammal kibocsátott MÁP+ állampapír egyik célja a lakosságnál lévő több ezermilliárd forint egy részének "kiszívása" volt.
