Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja lehet - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy szerdán ismertetett interjúban. Az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület vezetője a Der Spiegel című német hetilap hírportáljának elmondta, hogy Ukrajna 2030-ra elnyerheti a tagságot, ha "mindkét fél elvégzi a házi feladatait".
Ukrajnának, mint az összes többi tagjelöltnek végre kell hajtania reformokat, küzdenie kell a korrupció ellen és teljesítenie kell a tagság jogi követelményeit. Az EU oldalán világosan meg kell határozni, hogy a tagok mit akarnak közösen elérni, mit tartanak igazán fontosnak és mire akarnak költeni, és fel kell gyorsítani a döntéshozatalt.
"Nem mondom, hogy könnyű lesz, de nem vesztegethetjük tovább az időt" - mondta Charles Michel az Európai Tanács pénteki informális ülésével kapcsolatban adott interjúban, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni tagjelöltek húsz éve várnak a csatlakozásra, Oroszország és Kína befolyása pedig egyre csak erősödik a térségben.
Hozzátette, hogy "egy virágzó és biztonságos Ukrajna" megteremtése EU-s érdek, és az ország az orosz támadással szembeni ellenállással már megmutatta, hogy "az EU-ban a helye", méghozzá "hamarosan, és nem majd valamikor", a távoli jövőben.
Ukrajna felvétele azt is bizonyítaná, hogy az EU alkalmas a "geopolitikai cselekvésre" - mondta Charles Michel, kiemelve: "nem állítom, hogy már most is a gazdasági méretünknek megfelelő szerepet játszunk a világpolitika színpadán, de jó úton járunk", ezt mutatja például, hogy az EU Ukrajna első számú gazdasági és katonai támogatója.
Azonban a geopolitikai befolyás mércéje nem mindig a katonai erő, és az EU a szabályokra és a többoldalú együttműködésre épülő, multilaterális világrend "éllovasa" is az ENSZ-ben. Ha pedig ezt a szerepet nem vállalja, jönnek majd mások és "felépítenek egy új rendet, a mi értékeink és szabályaink nélkül" - mondta az Európai Tanács elnöke.
A többi között arról is szólt, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésre - kevésbé fejlett országok támogatására - fordított források legnagyobb részét, 43 százalékát az EU és tagállamai biztosítják, és a közösség "világszerte hatalmas összegeket fektet be a éghajlati válság elleni küzdelembe, a békébe és a biztonságba".
(MTI)
