Sosem látott árvíz jöhet Magyarországon – hogyan védjük meg értékeinket?

Akár az elmúlt évek legnagyobb árvize is jöhet idén, ugyanis a sokéves maximumot is meghaladó mennyiségű hó halmozódott fel a Duna felső szakaszának vízgyűjtőjén, és intenzív olvadás kezdődött már az Alpok magasabb térségein is – derült ki a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közleményéből. Bár a vízügyi szakértők egyelőre csak óvatos jóslásokba mennek benne, nem zárnak ki egy esetleges nagy áradást. A veszélyeztetett szakaszokon lévő ingatlanok biztosítását így még most érdemes átnézni, hogy kiderüljön, benne van-e minden fontos kitétel, hogy adott esetben garantáltan fizessen a biztosító.

A szakemberek elképzelhetőnek tartanak egy, az átlagosnál jóval nagyobb, országos árvizet, az idén ugyanis a sokéves maximumot is meghaladó mennyiségű hó esett a Duna felső szakaszának vízgyűjtőjén. Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai alapján az Inn torkolata, vagyis Passau felett több mint négy köbkilométer víznek megfelelő hó volt a hegyekben, ami jóval több, mint a nagy árvizeket hozó 2006-ban vagy 2012-ben volt.

Még most érdemes átnézni a biztosítást

A Pozsony feletti vízgyűjtőnél több mint 15 köbkilométer víz lehet, ami szintén meghaladja a sokéves maximumot. Ezek alapján pedig nem kizárható, hogy a hirtelen jött enyhe időjárás hatására az Alpok legmagasabb pontjain is felgyorsult az olvadás. A CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ez még önmagában nem jelenti, hogy valóban nagy árvíz lesz, a szakértők azonban nem zárják ki ennek lehetőségét.

Németh Péter hozzátette: most még belefér az időbe átnézni a veszélyeztetett ingatlanok biztosítását, hogy a teljes körű kártérítéshez minden fontos kitétel benne legyen, s adott esetben garantáltan fizessen a biztosító. Azért is érdemes mindezt még most ellenőrizni, mert a szerződések megújítására is vonatkozik egy bizonyos türelmi idő, nagyjából 15-30 nap. A szerződések csak ennek letelte után lépnek életbe, tehát a köztes időszak alatt keletkező károk keletkezését megtagadhatják a biztosítók – tette hozzá.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az árvízkárokra éves szinten átlag egymilliárd forintot fizettek ki a biztosítók, a valós veszteség azonban ennél lényegesen több volt. Németh Péter szerint a szerződések frissítése pár perc csupán, ráadásul az esetek többségében egy korszerűbb biztosítás sem lesz drágább, sőt, akár még olcsóbb is, de mindenképpen jobb lehet. Az árvíz veszélyeztette területekre épült ingatlanokra – helyrajzi szám alapján pontos nyilvántartás szerint – és a talajvízre, belvízre azonban továbbra sem vállalnak kártérítést a biztosítók.

Több száz kilométeren adtak ki riasztást

Ahogy arról korábban is írtunk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság újabb szakaszokon rendelt el készültséget, ezzel Magyarországon jelenleg 376 kilométeren van árvízvédelmi készültség. Ebből másodfokú készültség 215 kilométer, elsőfokú készültség pedig 161 kilométeren. A belvíz miatt 61 szakaszon van készültség: öt szakaszon harmadfokú, 38 szakaszon másodfokú, 18 szakaszon elsőfokú a készültség. A belvízzel elöntött területek nagysága több mint 74 ezer hektár, ebből több mint 38 ezer hektár vetés/szántó. A legnagyobb elöntések Békés és Csongrád megyében vannak.

Márciusban árvízkészültséget rendeltek el többek között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Kraszna folyó mentén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Hortobágy-Berettyó mentén, Tolna megyében a Sió mentén van másodfokú árvízvédelmi készültség. Szintén Tolna megyében a Sió alsóbb szakaszai mentén, továbbá Békés és Hajdú-Bihar megyében a Sebes-Körös, illetve a Berettyó mentén van érvényben elsőfokú árvízvédelmi készültség. A Balatonból továbbra is eresztik a vizet a Sió csatornán keresztül.