Az európai biztonság oszthatatlan, bármilyen biztonsági kihívás az EU és tagállamai békéjét fenyegeti, a befolyási övezetek fogalmának nincs helye a 21. században

- jelentette ki az Európai Unió Külügyi Tanácsa a brüsszeli ülésén jóváhagyott nyilatkozatában hétfőn.

A nyilatkozatban, amelyet az MTI idézett, az uniós Külügyi Tanács határozottan elítélte Oroszország "folytatódó, Ukrajnát fenyegető agresszív fellépéseit", és arra szólította fel Moszkvát, hogy a nemzetközi mechanizmusokon keresztül enyhítse a csapatösszevonás okozta feszültséget.

Az uniós tagországok külügyminisztereiből álló Tanács kiemelte: Oroszországnak be kell tartania a nemzetközi jogot és előremutatóan kell részt vennie a feszültség enyhítését szolgáló párbeszédben.

Amint azt az Európai Unió tagállamai állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács 2021. decemberi ülésén leszögezte: bármifajta további orosz katonai agresszió Ukrajnával szemben súlyos következményekkel jár

- emlékeztettek, további részletekkel azonban nem szolgáltak.

A szakminiszterek megerősítették: az Európai Unió támogatja Ukrajna és más keleti partnerországok függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határaikon belül. Egyúttal felszólították Oroszországot, hogy járuljon hozzá a konfliktusok fenntartható és békés megoldására vonatkozó nemzetközi erőfeszítések sikeréhez.

Nyilatkozatában a Külügyi Tanács

megerősítette az Egyesült Államokkal, a NATO-val, Ukrajnával és más partnerországokkal folytatott szoros uniós együttműködést és koordinációt.

Hangsúlyozta továbbá az EU és közeli partnerei ellenálló-, és reagálási képességei további megerősítésének fontosságát, többek között a kiber- és hibridtámadások, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem terén, illetve egyéb külföldi beavatkozásokkal szemben.

Eközben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése fokozza a feszültséget a biztonság szférájában.

Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza

- mondta a szóvivő.

Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt

- tette hozzá.

A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög. A NATO nyelve a fenyegetések és a katonai nyomásgyakorlás nyelve. Ebben nincs semmi újdonság

- mondta eközben Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.

A NATO a legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná partnerét a minszki intézkedéscsomag teljeskörű és haladéktalan végrehajtására, valamint, ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekményeket a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve

- tette hozzá a miniszterhelyettes.

Peszkov "információs hisztériakeltéssel" vádolta meg a szövetséget és Washingtont. Kérdésre válaszolva "nagyon magasnak" és "a korábbinál magasabbnak" nevezte a fenyegetettség szintjét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna "provokációt" követhet el a Donyec-medencében. Szerinte az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásba szedett válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.

Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy

Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással.

Szavai szerint Oroszország "agresszív környezetben" él, és a NATO-országok részéről "barátságtalan" kijelentések hangzanak el irányában. Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy "nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását".

"Fake newsnak" és "provokációnak" nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Oroszország csökkentené az EU-ba irányuló gázexportját, ha újabb szankciókat vezetnének be ellene.

Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn közölte, hogy a NATO-tagországok az Ukrajna körül kialakult helyzet miatt készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát.