Óvatosságra intette hétfőn a külföldön élő svédeket és az országhoz köthető vállalkozásokat egy magas rangú svéd tisztviselő hétfőn a Korán-égetésekre hivatkozva.
Henrik Landerholm svéd biztonsági tanácsadó közleményében Svédország és külföldi érdekeltségei növekvő fenyegetettségére hívta fel a figyelmet.
A tanácsadó szerint a terrorszervezetek svédországi merényletekre szólítottak fel.
Hozzátette, hogy egyes államok és más szereplők is szítják a haragot. Elmondása apján a biztonsági környezet tovább romlott, és Svédország elsődleges célponttá vált.
A bejrúti diplomáciai képviselet és a bagdadi svéd nagykövetség elleni támadásokra utalva rámutatott, hogy egyes csoportok külföldön is terveznek akciókat svéd érdekek ellen.
A svéd kormány és az illetékes hatóságok figyelemmel kísérik az eseményeket, intézkedéseket hoznak, és nemzetközi szövetségeseikkel szoros együttműködésben védik a svédeket és a svédek külföldi érdekeltségeit.
Svédországban és Dániában az utóbbi hetekben több alkalommal elégették vagy más módon gyalázták meg a muszlimok szent könyvének példányait. A történtek felháborodást és erőszakba hajló tüntetéseket váltottak ki muszlim országokban.
Svédországban nincs a Korán vagy más vallási szöveg elégetését vagy meggyalázását tiltó hatályos törvény. Sok nyugati országhoz hasonlóan istenkáromlás elleni törvények sem léteznek - ezeket a hetvenes években megszüntették. A tüntetéshez való jogot a svéd alkotmány védi, a rendőrség pedig akkor engedélyezi a tüntetéseket, ha nem okoznak jelentősebb fennakadást vagy nem jelentenek közbiztonságot veszélyeztető kockázatot.
A skandináv ország titkosszolgálata (SÄPO) is a biztonsági helyzet romlására és a terrortámadások kockázatának növekedésére figyelmeztetett. (MTI)
Izrael katonákat és Vaskupola-rendszert küldött az Egyesült Arab Emírségekbe a háború idején. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
