A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
Nem véletlen, hogy az európai parlamenti képviselők körében nem túl gyakori, hogy valaki lemond a mandátumáról. Ennek hátterében szakmai, politikai, elvi okok is állhatnak (például Morvai Krisztina sem adta vissza EP-mandátumát, pedig a Jobbik erre többször felszólította, valamint Bokros Lajos sem mondott le, pedig az MDF kérte tőle), de anyagi szempontok is megnehezítik a döntést. Így a botrányba keveredett és lemondott Szájer Józsefet (Fidesz) most nemcsak politikai károk érik, hanem mesés brüsszeli fizetésének is búcsút mondhat.
Ha valakik jól jártak a forint gyengülésével, akkor azok az EP-képviselők voltak, fizetésüket ugyanis euróban kapják. Nettó fizetésük 6962 euró, ami tavaly áprilisban még 2,1 millió forintot ért, most viszont már 2,4 millió forintot. Ezzel jelentősen jobban keresnek, mint a hazai honatyák, akiknek csak 1,1 millió forint az alapbérük.
A parlament 323 euró összegű átalányjuttatást fizet a képviselőknek szállásköltségeik és kapcsolódó költségeik fedezésére minden olyan napra, amikor a képviselő Brüsszelben vagy Strasbourgban hivatalos munkát végez, feltéve, hogy aláírták a jelenléti ívet. Ez az összeg a hotelszámlák, étkezések és minden más felmerülő kiadás fedezésére szolgál
- olvasható az Európai Parlament oldalán. Ez a 323 eurós napidíj 2019-ben még 102 ezer forintot ért, ma már napi 114 ezer forintot. Az általános költségtérítés pedig a képviselő parlamenti tevékenységéből eredő kiadások fedezésére szolgál, mint amilyen az irodabérlés, és ügyintézési költségek, telefon- és postadíjak, reprezentációs költségek, számítógépek és telefonok, konferenciák és kiállítások szervezése. Ennek havi összege 2020-ban 4563 euró, ami 1,6 millió forint.
Mindezek mellett pedig a képviselők utazási költségeit is megtérítik. Mindez a függetlenségüket hivatott biztosítani, hogy ne lehessen őket lefizetni. Mandátumuk lejártával még a képviselők a fizetésükkel egyenértékű, átmeneti juttatásban részesülhetnek annyi hónapon át, ahány évig hivatalban voltak. Szájer József 16 évig volt hivatalban, tehát még 16 hónapig kapta volna a fizetését, ha kitöltötte volna a mandátumát 2024-ig, de neki most nem lejárt a mandátuma, hanem lemondott róla, így ezt a 38 millió forintot is elveszíthette.
Ha ez még nem volna elég, akkor még a nyugdíj fronton is jelentős összegről kénytelen lemondani a fideszes politikus. Ugyanis Szájer József jelenleg 59 éves, a volt képviselők pedig 63 éves koruktól öregségi nyugdíjra jogosultak, a nyugdíj összege pedig a mandátum minden teljes éve után a tiszteletdíj 3,5 százaléka. Így pedig a politikus a mai árfolyamon számított 2,4 millió forintos fizetésének nem a 70, hanem csak az 56 százalékát fogja kapni, hiszen 20 év helyett csak 16 év a mandátumban töltött idő. Ez havi 1,6 millió forintos nyugdíj helyett havi 1,3 millió forintos nyugdíjat jelent majd.
Szájer József 2019-es vagyonnyilatkozata szerint amúgy az európai parlamenti képviselői jövedelme mellett még a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványban betöltött kuratóriumi tagságáért kap havi bruttó 500 és 1000 euró közötti jövedelmet. Ennek a közalapítványnak az intézménye például a Terror Háza múzeum is.
Itthoni segítők
A fideszes politikus nem volt cégtulajdonos, de az EP-képviselők életrajzát átnézve cégnevekbe lehet botlani. Ezek azok a kifizetőhelyek, amelyeken keresztül az itthoni irodákat, felkért szakértőket, tanulmányírókat kifizetik. A fideszes képviselők mindegyike az Euroliv Kft.-n keresztül intézkedik, ennek a cégnek a tulajdonosa Priszter Erzsébet, aki 2018-ban még biztosan a Fidesz pénzügyi kimutatását szignózta főkönyvelőként.
Az Euroliv 2019-ben 10 millió forintos forgalom mellett 5,7 millió forintos nyereséggel zárt, amiből a tulajdonos 1,6 millió forint osztalékot vett ki. Priszter Erzsébet a 95 százalékos tulajdonosa a PTA-DIAMOND Könyvvizsgáló Kft.-nek is, amely szépen fejlődik: a 2018-as 111 millió forintos forgalomról 2019-ben sikerült 140 millió forintra bővülni, amiből 39,8 millió forintos profit jött össze, amiből pedig 22 millió forintot fizettek ki osztalékként Priszter Erzsébetnek.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
