Orbán Viktor tegnap megerősítette, hogy beterjesztik a parlament elé azt a javaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy amerikai felkérésre Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben. Az akció 20 milliárd forintba kerülhet. Orbán Magyarország érdekének nevezte, hogy Németországgal és Olaszországgal együtt részt vegyen az Iszlám Állam elleni katonai akcióban. A nyugati integráció leglátványosabb részének a kormányfő jelenleg a nyugati katonai koalíciókban való részvételt tartja.
Ha áprilisban a parlament ezt kétharmaddal megszavazza, száz magyar katona mehet ki májusban, és további ötven lehet készenlétben. Az eddigi ellenzéki reakciók alapján az ügyben az Együtt, a Magyar Liberális Párt és "más liberális képviselők" támogatásával meglesz a kétharmados támogatás a javaslathoz.
Szijjártó Péter szerint Líbiában már ötezer embert tartanak számon az Iszlám Állam harcosaként. Az Iszlám Állam terjeszkedésének egyik következménye, hogy a Közel-Keleten a helyzet a folyamatos destabilizálódás irányába mutat, ami fenyegeti Európa biztonságát. Másrészt folytatódik az esztelen öldöklés, ami „a keresztény közösségeket és más kisebbségeket folyamatos veszélyben és fenyegetés alatt tartja” – fejtette ki a miniszter.
De miért ment bele a magyar kormányfő nagy hirtelen ebbe a katonai akcióba, amely kétségtelenül növeli az ország terror-kitettségét? Nos, az okok többrétűek:
- A miniszterelnök egyrészről szeretné javítani a több sebből vérző kapcsolatokat Washingtonnal. A Pentagon megítélése pedig az országról nagy súllyal esik latba a kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából.
- A másik ok a közel-keleti keresztények támogatása. A kormány már többször felszólalt, többek között az egyiptomi kopt keresztények védelmének érdekében. Irak ügyében a magyar kormány tavaly augusztusban döntött a kurd kormány fegyveres erőinek szánt 224 tonna lőszer térítésmentes átadásáról az iraki szövetségi kormány részére. Szeptemberben aztán Magyarország 7 millió töltényt, valamint több ezer aknát és páncélökölt szállított le. A hazai keresztény szeretetszolgálatok már többször látogatták meg hittestvéreiket az észak-iraki Erbilben és Kirkukban. A Kurd Régió Pesmerga Minisztériuma, élén Dzsabar Javar főtitkárral a közelmúltban Budapestre látogatott és találkozott a külügy-, valamint a honvédelmi miniszterrel. A pesmergák az iraki keresztények fő védelmezői. Bár Kurdisztán kormányát a nyugati országok egyelőre nem ismerik el, attól függetlenül már a gyakorlatban funkcionál.
- Végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban ott van az olaj kérdése. Budapest tavaly novemberben nyitotta meg főkonzulátusát az észak-iraki Kurdisztán régió fővárosában, Erbilben. A főkonzulátust felavató Falah Musztafa Bakir kurd külügyminiszter megköszönte az Iszlám Állam fegyvereseinek előretörése nyomán nyújtott folyamatos magyar támogatást.
A főkonzul az a Vezekényi Csaba lett, aki - egyáltalán nem véletlenül - a kinevezése előtt a Mol Csoport lobbistájaként funkcionált. Azé a Molé, amely 2007 óta aktív Kurdisztánban. A főkonzulátus a Mol teljes tulajdonában álló leányvállalata, a Mol Kalegran irodáinak tőszomszédságában található.
A cég már jelezte, hogy szeretne rendszeresen szállítani kurd kőolajat európai finomítóiba. Jelenleg zajlanak a Mol tárgyalásai erről és a kurd olajmezőket összekötő vezetékekről. A bagdadi kormány tavaly decemberben adta meg az olajeladási jogot Kurdisztánnak, amely lehetőséggel a Mol azonnal élt.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
