Továbbra is több ezer harcosra számíthat a szervezet. A támadások számának csökkenése az erőgyűjtés célját is szolgálhatja.

A szélsőséges iszlamista szervezet hatalomátvétele rengeteg szempontból jelent óriási visszalépést Afganisztánnak, viszont az amerikai csapatok kivonulásával legalább a béke ígéretét magában hordozta. Úgy tűnik azonban, ez sem valósul meg, mert a másik szélsőséges iszlamista szervezet egyre erősödik, és bejelentkezne a hatalomért.

A két korábbi ellenség folytathatja a nemrég még megdöbbentő újdonságnak számító közös munkát Afganisztánban.

A londoni születésű Shamina Begum 15 évesen utazott Szíriába, ahol csatlakozott az ISIS-hez, és egy dzsihádista harcos felesége lett. Három gyermeke elvesztése után visszatérne Angliába, azonban a belügyminisztérium 2019-ben felfüggesztette állampolgárságát. Bár számos civil szervezet segíti a fiatalt, a legfelsőbb bíróság közelmúltban úgy határozott, Begum az állampolgársága visszaszerzéséért folytatott tárgyalásokra sem léphet be az Egyesült Királyság területére.

Kevesebb, mint ezer katona maradt Irakban és Szíriában.

A médiatanács szabálytalan termékmegjelenítés miatt megbírságolta az RTL Klubot.

Ha Irakból ki is szorítják katonailag az Iszlám Államot, maradék erői várhatóan Szíria felé fognak távozni, és a harc ott folytatódik. Egy részük pedig valószínűleg megpróbál majd beszivárogni Európába – állítja egy német katonai szakértő. A szervezetet katonailag szerinte nem lehet legyőzni, többre van szükség.

Tényleg a véresszájú vezetőt sikerült kiiktatni a légicsapásban.

A terrorszervezet ezzel az egyik legrégebb óta szolgáló, egyben véresszájú vezetőjét vesztette el.

Az európai média mintha ügyet sem vetne a líbiai polgárháborúra, az államot 2011-ben szétbombázó európai hatalmak is hallgatnak. Hamarosan a kontinensünk szembesülhet azzal, hogy egy óriási terrorista hálózat épült ki, alig pár száz kilométerre a déli partoktól. Eközben Líbia a világ kilencedik legnagyobb olajkincsével bír, a maga igazolt 48,4 milliárd hordós készletével.

Az Országgyűlés kedden határozatot hozott arról, hogy legfeljebb 150 katonát küldünk az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképzőközpontba.

Mintegy 3000 tunéziai állampolgár harcol az Iszlám Állam oldalán Szíriában és Irakban, ez pedig több bármely más országnál a világon. Közülük több százan visszatértek már Tunéziába, amely egyfajta időzített bombát jelent a kis észak-afrikai országra nézve. Tunézia nem tudta stabilizálni gazdaságát a demokratikus átmenet óta, az ország komoly fiatalkori munkanélküliséggel küzd. Ez pedig termékeny talaj az ISIS és az al-Kaida rekrutálói számára.

Miért ment bele a magyar kormányfő nagy hirtelen ebbe a katonai akcióba, amely kétségtelenül növeli az ország terror-kitettségét? Orbán gesztust gyakorolna Washington felé, támogatná az iraki keresztényeket és a Mol olajérdekeltségeit Kurdisztánban.