Két hónappal ezelőtt vette át az uralmat Afganisztánban a talibán, és az ország régi-új vezetőinek egyből egy rivális szélsőséges csoport miatt fájhat a feje. Az amerikaiak kivonulását követően ugyanis nagy ütemben erősödni kezdett az országban az Iszlám Állam helyi egysége, a Khorasan Tartományi Iszlám Állam (ISIS-K). De nem csak a tálibokat aggasztják ezek a fejlemények, az ISIS-K aktivitása mára olyan mértékű lett, hogy a Nyugat már attól tart, lassan nemzetközi fenyegetést fognak jelenteni.
Az ISIS rajtaütéses támadásai is szaporodnak, de az elmúlt hetekben egymás után érkeztek a hírek öngyilkos merényletekről is. Robbantottak Kabulban, Kunduzban és Kandahárban is, az áldozatok száma legalább 90, a sebesülteké több száz. Kedden pedig fegyveresek és legalább egy öngyilkos robbantó összehangolt támadást intézett egy fővárosi katonai kórház ellen, mely legalább 25 emberéletet követelt.
Fordult a kocka
A fenti fejlemények miatt a tálibok most számukra teljesen szokatlan helyzetben találták magukat. Korábban ők voltak az uralkodók, majd 20 évig ők voltak a felkelők - most azonban egyszerre kell valamiféle biztonságot és rendet megteremteniük és fenntartaniuk az amerikaiak utáni országban, és megvédeniük a zsúfolt városaikat az ISIS gerilla-hadviselésétől.
Az eddig csak helyi fenyegetést jelentő ISIS-K előretörését figyelve egyes nyugati elemzők már ott tartanak, hogy kimondták: a terrorista szervezet akár 6-12 hónapon belül már elég erős lesz ahhoz, hogy nemzetközi célpontokra is csapást mérjen. Colin Kahl, az USA helyettes védelmi minisztere a múlt héten úgy fogalmazott, még "elbírálás alatt van", hogy a tálibok képesek-e megfékezni az Iszlám Állam helyi fiókszervezetét.
Ami valójában azt jelenti, hogy a Nyugat számára egyszerűen nem áll rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy meghatározza, pontosan milyenné váltak az erőviszonyok az országban a kivonulás után. Az informátorok kiépített rendszere összeomlott, és a terroristák helyzetéről újabban lényegében csak drónokkal készített légi felvételek alapján tájékozódhatnak - ráadásul a drónok nem is repülhetnek eléggé alacsonyan ahhoz, hogy kellően részletes felvételeket készíthessenek, így valójában ez úton csak részinformációkra lehet szert tenni.
A tálibok a tavaszi együttműködés után most végül elutasították az amerikai segítséget az ISIS-K elleni harchoz, viszont tapasztalatok híján a terrorellenes fellépésük sem olyan, mint ahogy egy kormány terrorellenes harca szokott kinézni. Colin P. Clarke terrorelhárítási elemző arról beszélt a New York Timesnak, hogy a talibán ahhoz szokott hozzá, hogy felkelőként harcol, és aszimmetrikus támadásokat vezet az amerikai és afgán haderő ellen, most viszont az látszik rajtuk, hogy egyáltalán nem gondolták át, mivel jár az, ha ők lesznek azok, akik hatalmi pozícióból felkelők ellen lépnek fel.
A diplomácia terén viszont taktikát váltottak. A teljes összeomlás szélén billegő országnak iszonyatosan nagy szüksége van a nemzetközi segélyekre - melyek java részét épp a tálibok visszatérése miatt állítottak le - ezek kicsikarásához pedig újabban épp az ISIS erősödését használják fel, mint ütőkártyát. Pakisztán pedig - az Afganisztánnal közös határvidékük fenyegetettsége miatt - elkezdett információkat csepegtetni az ISIS-ről a talibánnak.
Van, aki alkalmazkodott
Szeptember 18. és október 28. között az ISIS legalább 54 támadást intézett Afganisztánban az ExTrac nevű, konfliktuszónákat elemző magáncég számításai szerint. Míg azonban az év első hét hónapjában az Iszlám Állam civileket, köztük aktivistákat és újságírókat gyilkolt, most már a tálib erők a célpontjaik.
A dzsálálábádi tálib hírszerzés feje, a magát egyszerűen csak dr. Basir-nak hívató vezető az egyik, akik igyekszik alkalmazkodni a számukra szokatlan - vagyis nem lázadó, hanem kormányzói - harcmodorhoz. Arról beszélt a New York Timesnak, hogy az emberei hasonló módszerekkel dolgoznak, mint az előző kormány - tovább növelve a helyzet iróniáját már azokat a berendezéseket használják a különféle terrorista kommunikációs csatornák lehallgatására, melyeket az amerikai erők nemrég még épp ellenük vetettek be.
Azonban kiemeli, hogy nekik megvan az, ami sem az előző afgán kormánynak, sem az amerikai erőknek nem volt meg: a nép támogatása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az afgán civilek is információkkal látják el őket várható terrortámadásokról - az ilyesmikre korábban nagyon nehéz volt szert tenni.
Ha így is van, ez a bizalmi helyzet akkor is nagyon törékeny, figyelmeztetnek az elemzők. A tálibok ugyanis arra is felhasználhatják az Iszlám Állam fenyegetését, hogy azzal igazolják a népesség bizonyos része - például az előző afgán kormány tagjai - ellen elkövetett államilag támogatott erőszakot.
Lebecsülhetik a veszélyt
Egyes vezetők tehát alkalmazkodnak az új felállás megkívánta új harcmodorhoz, mások azonban, úgy tűnik, nem veszik elég komolyan a helyzetet. Az International Crisis Group egy tanácsadója például úgy véli, a tálibok elbizakodottsága, ami nehezítheti az ISIS elleni eredményes hadviselést. Ibraheem Bahiss szerint a talibán túlzottan is magabiztos, azt gondolják, az Iszlám Államnak egyszerűen nincs elég vonzereje ahhoz, hogy ténylegesen megerősödjön, és valódi fenyegetést jelentsen.
Ebben Afganisztán régi-új urainak vélhetőleg nincs igazuk. Az ISIS-K-t hivatalosan 2015-ben alapította meg a pakisztáni talibán az ország keleti részén. Részben azért szökkenhetett szárba, mert ezen régió falvait többségében szalafista muszlimok lakják, ez a vallási ágazat pedig az Iszlám Állam által követett szunnita iszlámhoz tartozik, tehát az ideológiai közös pont megvan.
Az ISIS-K vonzereje különösen Dzsálálábád városában erős, ahol az utóbbi években megszaporodtak a szalafista mecsetek - ezek jó toborzó terepet jelentenek a csoportnak. A talibán újabban elkezdett ugyan nyitni a szalafisták felé, de ez a folyamat lassú és rögös, így egyelőre aligha tudják meggyőzni a vallási ágazat követőit arról, hogy őket válasszák az Iszlám Állam helyett.
Afganisztán gazdasági összeomlása is az ISIS-K-nak kedvez, hiszen a hirtelen jött recessziót a tálibok hatalomátvétele hozta el, tehát az egzisztenciális krízis is az új urak ellen harcoló csoport felé hajthatja az elkeseredetteket. De nagyon tapasztalt helyi erők is az Iszlám Állam oldalára álltak. A Wall Street Journal írta meg, hogy miután az USA kivonulásával az afgán hadsereg elitalakulatainak volt katonái és az amerikaiak által kiképzett afgán titkosügynökök magukra maradtak, jobb híján elkezdtek az egyetlen még megmaradt, a tálibok ellen harcoló csoporthoz csatlakozni.
A lap értesülései szerint egyelőre még kevesen döntöttek így, de az átállók száma egyre nő, és kifejezetten magas rangú katonák is köztük vannak, így a tálibok helyi ellenségei nagyon komoly hírszerzési és harcászati szakértelemre tesznek szert. Nem csoda tehát, hogy a nyugati elemzők lassan már nemzetközi fenyegetésként számolnak az ISIS-K-val.
A talibán mindenesetre nem kegyelmez az ellenséges terrorcsoport tagjainak. Egy tálib vezető azt mondta a New York Times-nak, hogy minden bűnöst megilleti a bírósági tárgyalás - de az ISIS-K tagjait nem: "Akárhol is tartóztatjuk le őket, ott, helyben meghalnak."
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
