Shamina Begum története 2015 februárjában kezdődött, amikor a 15 éves bangladesi lány elhagyta Angliát, hogy barátnője után utazzon Szíriába. Társaival együtt Törökországon keresztül érték el az Iszlám Állam területét, hogy megkeressék Sharmeena Begum-ot – a két lány között nincsen családi kötelék – aki egy évvel a történtek előtt döntött úgy, hogy csatlakozik a terrorista szervezethez.
A lány és barátnői a londoni Bethnal Green Academy tanulóiként ismerkedtek meg egymással. Habár szülei bangladesi állampolgárok, Begum már az Egyesült Királyságban született, ezáltal jogosult volt az angol állampolgárságra. Indulásuk után pár nappal a sajtó Begum testvérétől értesült a lányok tervéről, miszerint barátnőjük megkeresése után vissza akarnak térni Angliába.
A terv azonban valójában mégsem valósult meg, hiszen Sharmeena-t nem találták meg, ellenben Begum és barátnői csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Begumot – aki az események kezdetén még fiatalkorú volt –, 10 nappal érkezésük után hozzáadták a holland származású Yago Riedijk-hez, akitől az elkövetkező négy évben három gyermeke született. Az Iszlám Államnál töltött négy év alatt Begum dzsihádista feleségként szolgált, a feladatkörébe tartozott a magához hasonló fiatal lányok toborzása, valamint a csoport női tagjainak szervezése.
Elbukott az ISIS, bajba kerültek a tagok
Ugyan a nagyhatalmak egy ideig tétlenül nézték a szélsőségesek terjeszkedését, végül 2014 nyarától az Egyesült Államok vezetésével létrejött koalíció megkezdte az ISIS elleni harcot. Három év elteltével a terrorszervezetet teljesen visszaszorították, miután elvesztette a fénykorában meghódított területének 98 százalékát. A légitámadások és menekülés következményében az Iszlám Állam területén élő 8 millió lakos közül több tízezer nő és gyermek vesztette életét, köztük Shamina londoni barátnői.
Történetünk szereplője ugyan túlélte a harcokat, ám az élete meglehetősen kilátástalanná vált. A Sunday Times újságírója egy szíriai menekülttáborban találta meg a 9 hónapos várandós Shamimát. A vele készített interjúban Begum elmondta, hogy két csecsemőt vesztett el a bombázások során, ezért vissza kell térnie az Egyesült Királyságba, hogy születendő gyermekét biztonságba helyezze. Mindazonáltal nem bánta meg, hogy Szíriába utazott, ugyanis elmondása szerint jelentős tapasztalatot jelentett számára az Iszlám Államban töltött idő. Az interjút követő pár héten belül Begum életet adott harmadik gyermekének, aki a tábor mostoha körülményei miatt tüdőbetegségben hunyt el.
Emberi jogok vs. nemzetbiztonság
Begum történetét 2019 februárjában kapta fel a sajtó, amikor az angol legfelsőbb bíróság úgy határozott nemzetbiztonsági indokokból adódóan megfosztja a fiatal nőt a brit állampolgárságától. A döntés alapját a lány szüleinek bangladeshi származása képezte, amely feljogosítja az első generációs leszármazottakat az állampolgárságra történő jelentkezésre. Ezáltal Begum jogi úton képes lenne Bangladesben állampolgárságot szerezni, így a bíróság döntése szerint nem fosztották meg minden lehetőségétől. Ha jogilag nem lenne ez a kiskapu, akkor ugyan bíróság elé kellene állnia háborús bűncselekmények vádjával, ám az állampolgárság megfosztására nem kerülhetne sor.
Begum egy riporter által rögzített üzenetben reagált az állampolgársága elvesztésére, kérve, hogy a bíróság vizsgálja újra az ügyét. A fellebbezésben ügyvédje kérvényezte a vádlott visszatérését az Egyesült Királyságba, hogy a jogi képviselete mellett személyesen is részt vehessen a tárgyalásokon. A legfelsőbb bíróság ugyanakkor 2021 február 26.-án megtagadta ezt a kérvényt.
Több ezer fiatal nő és gyermekeik kerültek a "senki földjére"
Shamina Begum története, gyermekeinek halála tragikus, azonban nem számít egyedi esetnek. Az Iszlám Állam feloszlása után kivégzett vagy bebörtönzött iszlám szélsőséges után több ezer – sokszor Nyugat-Európában született - feleség maradt magára állampolgárság és otthon nélkül a menekülttáborokban. A tábor, amelyben Shamina él 39 ezer menekültnek ad otthon, akiknek jelentős részét a terrorista szervezet tagjainak gyerekei képezik. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által támogatott táborok képesek alapvető élelmiszereket biztosítani lakóiknak, de egészségügyi ellátásra nincsen lehetőség.
Shamima Begum nemzetközileg elhíresült példája nyomán jelentős civil mozgalom alakult ki az állampolgárságukat elvesztő dzsihád-feleségek támogatására. Több szervezet azzal vádolja az angol belügyminisztert, hogy Begum az ő döntésének következtében vesztette el gyermekét. A miniszter a vádakat a nemzetbiztonság szempontokra hivatkozva elutasította, valamint közölte, hogy az angol hatóságoknak sem jogi sem fizikai úton nem állt módjában segíteni a visszafoglalt területen tartózkodó iszlámisták csecsemőkorú gyerekeit.
Jun Szogjol másodszor sem jelent meg a kihallgatásán. 
