Pontosan egy hónapja számoltam be ezeken a hasábokon az iszlamista Ankara és az egyre inkább az EU politikai főnökének szerepébe beletaláló Párizs éles egymásnak feszüléséről. Ez a politikai frontvonal Nyugat-Afrikától egészen Irakig húzódik.
Iszlamista szeparatizmus
A francia elnök pénteken egy újabb frontot nyitott ebben a küzdelemben.
Macron ugyanis több mint egy órás beszédében kijelentette, hogy „az iszlám az egész világon válságban van”. Leszögezte, hogy kormánya még az idén törvénytervezetet nyújt be a szekularizmus erősítésére, mivel az „iszlamista szeparatizmus” erősödik hazájában. Szeparatizmusként elsősorban azt az alvilági hálózatot nevezte meg, amely egyes negyedekben a radikális muszlim eszmékkel indoktrinálja a helyi lakosságot.
A törvényjavaslat betiltaná annak lehetőségét, hogy a franciaországi imámok külföldön folytassanak előzetes tanulmányokat. Úgyszintén, a jogszabály alapján egyik pillanatról a másikra felfüggesztésre kerülhet egy imám vagy egy muszlim szervezet, ha megsérti a francia értékeket, támadja az emberek méltóságát, valamint pszichológiai vagy fizikai nyomást alkalmaz.
Jelenleg mintegy 1700 magántulajdonú muszlim iskolában 85 ezer fiatalt tanítanak Franciaországban.
Álláspont Párizsról és Jeruzsálemről
A 6 milliós lélekszámú franciaországi muszlim közösség több vezetője szerint viszont Macron iszlám-ellenes érzelmeket korbácsol fel a francia szélsőjobbnak tett gesztusként. Rögtön tiltakozott a Facebookon 3 millió követővel rendelkező Muszlim Tudósok Nemzetközi Uniójának (IUMS) főtitkára is, leszögezve, hogy a francia vezető még mindig a középkor vallásháborúinak szellemében cselekszik.
Az IUMS-nek a jelek szerint mostanában sok a dolga, hiszen alig 3 hete jelentették ki, hogy az Izrael és az Egyesült Arab Emirátus közötti megállapodás „hazaárulásnak” tekinthető az utóbbi részéről, az egyben egy „nagy jutalom Szent Jeruzsálem cionista megszállóinak”.
Macron radikális irányváltásához friss felmérések is hozzájárultak. Ezek szerint a 25 év alatti francia muszlimok 74 százaléka szerint az iszlám előrébb való, mint a köztársaság. Ráadásul az elmúlt évtizedben megduplázódott a mecsetbe járó francia muszlim 18-24 évesek száma.
Erdogan iszlamista fedőszerve
Azt ki kell emelnünk, hogy Macron már februárban nagyszabású beszédet mondott egy Mulhousen nevezetű elzászi kisvárosban, ahol jelentős török kisebbség él. Az elnök által akkor bejelentett program keretében a kormánynak nagyobb hatásköre lesz az iskoláztatásban, a mecsetek finanszírozásában és az imámok képzésében.
Törökország elsősorban az oktatáson keresztül használja és mozgatja a Franciaországban élő török kisebbséget, amit a franciák egyre inkább nem kívánt külföldi beavatkozásként élnek meg. Különösen azért, mert Törökország nem mutatkozott nyitottnak arra, hogy változtassanak annak a programnak (L'Enseignement Langue et Culture d'origine, ELCO) a rá vonatkozó szabályain, amely lehetővé tette az anyanyelv, tehát esetünkben a török nyelv oktatását a francia iskolákban (pontosabban a szabályok és a francia elvárások változtak, csak a törökök nem alkalmazkodtak). Macron ezért februárban bejelentette, hogy az egész program megszűnik.
Franciaországban a becslések szerint 600 ezer török származású személy él. Ankara egy gigantikus iszlamista fedőszerven (Vallásügyi Igazgatóság, Diyanet) keresztül ellenőrzi a törököket szerte a világon, köztük Franciaországban. Erdogan 18 éve tartó hatalma alatt megnégyszerezte a Diyanet költségvetését, amely idén már 2 milliárd eurót tesz ki. Ez több, mint a bel- avagy a külügyminisztérium büdzséje.
Nyilván nem függetlenül a német elhárítás utóbbi években begyűjtött információitól, egy nappal Macron februári beszéde után a francia hatóságok lezárták a Diyanet számláit Párizsban és Bordeaux-ban, ahogyan több török vallásos alapítvány számláját is.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
