Egymás torkának ugrottak a franciák és a törökök – háború a láthatáron?

Török sajtójelentések szerint az utóbbi időszakban Ankara és Párizs között kitört kakaskodás a Kelet-Mediterráneumban és Afrikában Erdogan elnök értelmezésében török bosszúnak tekinthető Franciaország felé az első világháborút lezáró Sèvres-i békeszerződésért. A török kormányzó konzervatív oldal már amúgy sem csinál titkot abból, hogy az első világháború utáni rendezés revíziójára tör. A törökök az egykori ottomán birodalom legtávolabbi sarkaiban is megpróbálják visszaszerezni a kezdeményezést a franciáktól.

Nyugat-Afrika

Az elmúlt 18 évben az afrikai kontinensen működő török nagykövetségek száma 12-ről 42-re ugrott.  A török külügyminiszter július 21-én látogatta meg Nigert és több megállapodást írt alá, köztük egy együttműködési szerződést a katonai kiképzésről.  A szerződés elindított egy spekulációt a térségben, miszerint Ankara esetleg katonai bázist akar létrehozni az országban.  Januárban a törökök 3 bányászati szerződést is aláírtak  - ez természetesen komolyan irrtálja a franciákat, akik Niger uránium kitermelésének 63 százalékát tartják a kezükben.

ecep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)

Észak-Afrika

A Líbiában egymással szembekerülő Párizs és Ankara játszmájáról már részletesen írtunk ezeken a hasábokon. Ehhez képest az európai sajtó még nem figyelt fel a török behatolásra Algériába, amely ugye egy másik volt francia gyarmat - és azelőtt 1519-1830 között nem mellékesen az ottomán birodalom részeként működött. Az algériai külügyminiszter a hét elején látogatott Ankarába, ahol a török külügyminiszter egyenesen "testvéremnek" nevezte.  

Erdogan idén januárban tette tiszteletét az óriási afrikai országban, ahol kijelentette: "Algéria az egyik legfontosabb stratégiai partnerünk Észak-Afrikában". A török elnök rendszeresen megpróbálja feltépni a francia gyarmati időszakban keletkezett algériai történelmi sebeket, de ezt eddig Algír idegesen utasította vissza.  

Törökország az elmúlt időszakban már 3,5 milliárd dollárt fektetett az országba. Ankara hasonló erőfeszítéseket tesz Tunézia és Marokkó bevonzására is a török érdekszférába. Párizs viszont Egyiptom harmadik legnagyobb fegyverszállítója és hadikikötőt tart fenn az Egyesült Arab Emírségekben.  A török nyomulást látva a franciák még szorosabban koordinálhatják a jövőben lépéseiket Kairóval és Abu Dhabival Észak Afrika kapcsán.

Közel-Kelet

A török elit ingerülten és irigykedve figyeli Macron elnök látogatásait és lépéseit Libanonban.   Mindeközben a Ciprus és Kréta melletti vizeken Párizs és Ankara továbbra is farkasszemet néz egymással. A héten ráadásul Párizs egy újabb éles üzenetet küldött Ankara felé, amikor Macron elnök váratlan iraki látogatásán kiállt az ország területi integritása mellett.  

Emmanuel Macron francia elnök (k) látogatást tesz a libanoni főváros kikötői negyedében 2020. augusztus 6-án, két nappal a hatalmas erejű, kettős robbanás után. (Fotó: MTI/EPA/Pool/Thibault Camus)

Erdogan ugyanis folyamatosan megsérti azt az iraki kurd területek elleni rendszeres szárazföldi és légi hadműveletekkel.  Párizsnak nagyobb hitele van az iraki politikai osztályban, mint az USA-nak, vagy Iránnak és ezt a franciák most ki tudják használni.  Amióta Trump elnök fokozatosan vonja ki a csapatait a Közel-Keletről, Macron nyíltan törekszik átvenni a nyugati vezetői szerepkört a térségben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)