TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A Sèvres-i békeszerződés traumája máig arra szolgál a török politikusok számára, hogy hangsúlyozzák: az ország szuverenitását és területi integritását minden oldalról veszély fenyegeti.  A török kormányzó konzervatív oldal már nem csinál titkot abból, hogy az első világháború utáni rendezés revíziójára tör. Káncz Csaba jegyzete  

Ahogyan a magyar, úgy a török konzervatív tábor sem volt képes a mai napig feldolgozni azt a geopolitikai traumát, amelyet egy évszázada az első világháborút lezáró, úgynevezett ’békeszerződések’ váltottak ki.  A török nemzeti pszichébe mélyen bevésődött a múlt hétfőn 100 éve megkötött Sèvres-i békeszerződés, amely az oszmán birodalom 80 százalékát elvette volna a török néptől.  Ha Törökország elfogadja a Sèvres-i béke feltételeit, akkor ma Antalya olasz üdülőhely volna, Isztambult valószínűleg Konstantinápolynak, Izmirt pedig Szmirnának hívnák, Adana pedig egy francia tengeren túli megye székhelye lenne. 

Recep Tayyip Erdogan muszlim imán vesz részt a Hagia Szophiában 2018. március 31-én. Illusztráció. (Fotó: Kayhan Ozer / Pool Photo via AP) Recep Tayyip Erdogan muszlim imán vesz részt a Hagia Szophiában 2018. március 31-én. Illusztráció. (Fotó: Kayhan Ozer / Pool Photo via AP)

Lenin segítsége

A szerződést sohasem ratifikálták és soha nem is hajtották végre, mert azonnal katonai lázadás tört ki ellene.  A békediktátumot a szultáni kormánytól függetlenül (még 1920. április 23-án) megalakult török nemzetgyűlés Musztafa Kemál pasa vezetésével elutasította - egyúttal megfosztva állampolgárságától annak négy török aláíróját.  1920 áprilisában Musztafa Kemál levelet írt Leninnek is, melyben segítséget kért. “Az ellenségünk ellensége a barátunk” elv szellemében a nyugati szövetségesek által szorongatott vörösök jelentős mennyiségű fegyvert, lőszert és aranyat küldtek a törököknek, Musztafa Kemál pedig köszönte szépen -  ugyanakkor a bolsevik ideológiából nem kért.

Törökország 1920–1923 között háborúval vívta ki a Sèvres-i békeszerződés felülvizsgálatát, amit az 1923. július 24-én kötött béke, a lausanne-i békeszerződés érvényesített.  A háború során 1922 november 1-én eltörölték az Oszmán Birodalom addigi szultánátusi államformáját, és 1923 október 27-én megszületett a Török Köztársaság.

A Sèvres-i békeszerződés elképesztően kemény feltételeit történészi vélemények szerint egyrészt a győztes hatalmak gyarmatosító törekvései befolyásolták, másrészt azon több évszázados európai törekvés, hogy az oszmánokat kiszorítsák Európa területéről.  A török felszabadító háború során Musztafa Kemálnak (a későbbi Atatürknek) sikerült megszereznia az ellenőrzést azon területek nagy része fölött, amelyek a mai török államot alkotják. A görögök elvesztették a háborút Kis-Ázsiában, amely az addigi világtörténelem legnagyobb népességcseréjéhez vezetett: mintegy 1,2 millió görögnek kellett elhagynia Kis-Ázsiát, míg 400 ezer török hagyta el Görögország területét. 

Máig élő Nyugat-ellenesség

A Sèvres-i békeszerződés traumája máig arra szolgál a török politikusok számára, hogykihangsúlyozzák: az ország szuverenitását és területi integritását minden oldalról veszély fenyegeti.  Minden török gyerek azt tanulja az iskolában, hogy hazáját 3 oldalról tenger és 4 oldalról ellenség veszi körül.  Erdogan elnök 2016-ban, pár hónappal a puccs után kihangsúlyozta, hogy a puccsisták egy olyan átrendezést hajtottak volna végre, amely „rosszabb lett volna, mint a Sèvres-i békeszerződés”.

A 100 évre visszanyúló, Nyugattal szembeni bizalmatlanság a mai napig lépten-nyomon felszínre tör.  Amikor tehát Washington támogatja a szíriai kurd egységeket (YPG), akkor Ankara ebben a kurdok szeparatizmusának támogatását látja Törökországban – ugyanúgy, ahogyan az európai baloldal támogatását is a törökországi kurdok irányába.  A nyugati kormányok csak lassanként ítélték el a 2016-os puccsot, ezt Erdoganék újonnan a puccsistákkal való nyugati szimpátiaként fogták fel.

Már nyíltan revizionisták

A török kormányzó konzervatív oldal már amúgy sem csinál titkot abból, hogy az első világháború utáni rendezés revíziójára tör. Devlet Bahceli, a török nacionalista MHP párt vezetője – és egyben Erdogan elnök szövetségese -már 2017-ben kijelentette, hogy az Égei-tenger keleti része „görög megszállás alatt van”.  Hozzátette, hogy a török hadsereg „a görögöket a tengerbe fogja kergetni”.  Erdogan maga is az utóbbi pár évben megkérdőjelezi az 1923-as Lausanne-i békében lefektetett határokat.  Ha az a békeszerződés nem lenne, akkor ma Törökország nem 780 ezer négyzetkilométer nagyságú lenne, hanem 4 millió, hangsúlyozza a török elnök.  

Árulkodó, hogy török sajtójelentések szerint az utóbbi időszakban Ankara és Párizs között kitört kakaskodás a Kelet-Mediterráneumban és Líbiában Erdogan értelmezésében török bosszúnak tekinthető Franciaország felé a Sèvres-i békeszerződésért.

Más volt a török és a magyar helyzet

A hazai konzervatív tábor kemény magjában komoly tisztelete van a megalázó Sèvres-i békeszerződés nyomán kitört török szabadságharcnak.  De ahogyan Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő kifejti: „óriási a török teljesítmény, csak nem hasonlítható a két geopolitikai és katonai helyzet.  A törököknek a sokkal kisebb Görögország volt az ellensége. Nekünk Románia, Csehország, Szerbia olasz és francia csapatokkal megerősitve. Károlyi egy inkompetens ... volt, de az erők egyensúlya egy Atatürkkel sem tette volna lehetővé az egész ország megvédését”.

Demkó végül levonja a tanulságot: „Trianon fő oka nem az, hogy nem volt Atatürkünk, hanem az, hogy volt egy Szulejmánunk.  A fő ok a magyarság jelentős részének kihalása az ország elképesztően nagy részéről, majd a 18. századi betelepítések, amelyek 30 százalékra csökkentették a magyarság arányát”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Hiába mentek fel az árak, nem csökken a benzin adója
Király Béla | 2020. október 19. 16:04
Az adózás szempontjából túl olcsó volt az olaj, így 2020 negyedik negyedévében is marad a magasabb adótétel az üzemanyagok esetében.
Makro / Külgazdaság Le kell rohanni Mexikót – Trump lesújtott a tábornokra
Káncz Csaba | 2020. október 19. 15:25
A volt védelmi miniszter amerikai őrizetbevétele ráirányítja a figyelmet a mexikói hatóságok és a szervezett bűnözés közötti összejátszásra, valamint az ottani igazságszolgáltatás impotenciájára. A letartóztatás rossz fényt vet a mexikói hadseregre is, amely 2006 után kulcsszerepbe került a szervezett bűnözés elleni harcban. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Vírus: már csak hat fős esküvőket lehet tartani Ausztriában
Wéber Balázs | 2020. október 19. 13:44
Tovább szigorít a koronavírus-ellenes korlátozásokon nyugati szomszédunk is.   
Makro / Külgazdaság Operatív törzs: több mint ötezren kerültek házi karanténba a hétvégén
Privátbankár.hu | 2020. október 19. 13:16
Iskolai maszkviselés, influenzaoltások, és szabálysértő szórakozóhelyek - ez volt az operatív törzs mai tájékoztatója. 
Makro / Külgazdaság Illetékmentessé válik a csokos lakásvétel
MTI | 2020. október 19. 11:57
Januártól és nemcsak az új, hanem a használt is.
Makro / Külgazdaság Kevesebbet kell fizetni a benzinért, többet a gázolajért szerdától
Privátbankár.hu | 2020. október 19. 10:40
Míg október 21-étől a benzin literjének az átlagára bruttó 2 forinttal csökken, addig a gázolajé 2 forinttal nő.
Makro / Külgazdaság Az orvosok Pintér Sándor belügyminiszter válaszára várnak
Kormos Olga | 2020. október 19. 10:25
A Magyar Orvosi Kamara összeállította és Pintér Sándor belügyminiszterhez címzett levelében el is juttatta a kormánynak, hogy milyen feltételekkel tudják elképzelni az orvosok átvezénylését, valamint a másodállások jövőbeni vállalását. 
Makro / Külgazdaság Koronavírus: 31 magyar halt bele a betegségbe
Privátbankár.hu | 2020. október 19. 08:50
1478 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel  47 768 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Makro / Külgazdaság Kiderült: Erre ment eddig a falusi CSOK
Privátbankár.hu | 2020. október 19. 07:27
Az északkeleti régióban vágnak bele legtöbben falusi csokból a korszerűsítésbe, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyéből kerül ki a legtöbb igénylő - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Mától újra járványhelyzetet hirdettek ki a szlovéneknél
MTI | 2020. október 19. 07:13
A szlovén kormány hétfőtől újra járványhelyzetet hirdetett ki az egész országra vonatkozóan, amire a járványadatok rosszabbodása miatt számítani lehetett.
hírlevél