A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) szerint a bruttó hazai termék (GDP) idei kedvező növekedését egyszeri, átmeneti tényezők okozzák, ezek nélkül a most 2,7 százalékra várt bővülési ütem a 0,5 százalékot is alig érné el.
Romhányi Balázs, a KFI vezetője az intézet szerdai sajtótájékoztatóján a 2014-2017-re vonatkozó elemzést ismertetve elmondta: a makrogazdasági folyamatok több szempontból is ellentmondásosak.
Az intézet szerint a magyar növekedésre öt egyszeri tényező van hatással: a kormányzati költekezés, az EU-források gyors ütemű felhasználása 2014-ben és 2015-ben, az Audi és Mercedes autógyárak termelésbe állása, és az MNB növekedési hitelprogramja. Kiemelte: a kedvező hatások kiesésével már 2015-ben visszaesik a növekedés az 1 százalék környékére. A 2014-es növekedés egyik fő forrása a költségvetési lazítás, amely az intézet szerint 2015-ben gyakorlatilag megszűnik.
Szintén jelentősen befolyásolja a gazdasági növekedés mértékét az, hogy az uniós pénzek lehívásának mélypontja 2016 lesz. Tavaly a növekedéshez csaknem egy százalékpontot tett hozzá az EU-pénzek lehívása, az idén ez 0,8 százalékra, 2015-ben 0,4 százalékra csökken. Mivel 2016-ban kifut a jelenlegi hétéves költségvetés, de még nem indul be az új programok támogatásának lehívása, így az uniós pénzek ideiglenes leállása miatt akár 0,8 százalékkal csökkenhet a potenciális növekedés.
A KFI számításai szerint a jelenlegi költségvetési folyamatokat látva idén az államháztartás hiánya - beavatkozás nélkül - elérné a GDP 3,2 százalékát, a tervezett 2,7 százalékkal szemben, vagyis mintegy száz milliárd forintos kiigazításra lesz szükség az év végéig. Hasonló kiigazításra lehet szükség 2015-ben is és újabb problémák kerülnek elő 2016-ban.
Hamarosan jöhet a második tárgyalási forduló. 
