Továbbra is jelentős a kockázata annak, hogy a Magyarország szomszédságában kitört háború hosszan fog tartani, és emiatt emberek ezrei halnak meg teljesen értelmetlenül, jelentette ki Szijjártó Péter a NATO-tagországok ma kezdődött 3 napos csúcsértekezletén Madridban.
Mint mondta, tartósan fennmarad a háborús inflációs környezet, emiatt globális gazdasági válság alakulhat ki, és az energia-ellátás biztonsága is komolyan sérül a következő időszakban,
Mindent el kell követnünk, hogy elkerüljünk egy közvetlen összecsapást a NATO és Oroszország között, és fenn kell tartani a stratégai kommunikációs csatornákat, hogy elejét vegyük a szándékolatlan eszkalációknak, tette hozzá.
Facebookon közzétett üzenetében beszélt arról is, hogy a NATO új stratégiai koncepciót fogad el, amelyre 2010 óta nem volt példa, miközben a világ biztonsági környezete jelentősen átalakult.
Szerinte ez a koncepció 360 fokos védelmet fogalmaz meg: a Keletről érkező fenyegetések mellett a Délről érkező fenyegetéseket is komolyan kell venni. Ezzel az onnan érkező terrorizmusra és migrációs fenyegetésekre utalt. A fellépés velük szemben szintén fontos feladata lesz a NATO-nak, mondta.
Az új koncepció rögzíti, hogy a NATO továbbra is védelmi szövetség, amely nukleáris kapacitásokra is épít, fogalmazott Szijjártó Péter.
Hozzátette: elfogadnak majd egy átfogó támogatási csomagot Ukrajna számára, amelyben az oktatási és képzési támogatáson túl benne van még a háború utáni újjáépítés célja, valamint a kibervédelem és golyóálló mellények szállítása.
Ezt a csomagot a magyar kormány elfogadja, mert az biztosítja, hogy a NATO mint szövetség továbbra sem szállít fegyvereket, és így elkerülhetjük a NATO és Oroszország közvetlen konfrontációját. Ez Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdeke is, mondta.
Megjegyezte: örömmel nyugtázták, hogy a tárgyalások Törökország, valamint Svédország és Finnország között sikerrel zárultak, így utóbbi két ország meghívást kaphat a NATO-ba.
Végezetül beszélt arról is, hogy Magyarország jövőre a GDP több mint két százalékát fogja védelmi célokra költeni (a két százalék NATO-elvárás - a szerk.), a beruházásokat, a fejlesztéseket és a honvédelmi alapot is beszámítva.
Korábban azt vállalták, hogy 2024-re érik el a két százalékos határt, emlékeztetett a külgazdasági és külügyminiszter.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
