A NATO és Oroszország közötti nukleáris konfliktus esélye gyakorlatilag nulla
- mondta Rácz András Oroszország-szakértő az Mfor.hu-Privátbankár.hu lapcsalád csütörtöki online rendezvényén, a Klasszis Klubban.
Információs elrettentés
Szerinte az orosz politikai és katonai vezetés pontosan tudja, hogy öngyilkosság lenne a NATO ellen nukleáris háborút vívni, tehát nem indít el egy ilyen attakot:
egy ilyen konfliktusba Oroszország szinte biztosan belepusztulna. A NATO vagy igen vagy nem.
Az egyetemi docens szerint az is inkább csak elméleti lehetőség, hogy Oroszország Ukrajna ellen vet majd be harcászati nukleáris fegyvert. Ez a lépés ugyanis olyan korszakhatárt jelentene, amellyel már nemcsak a Nyugattól, hanem az egész világtól elszigetelné magát.
(A teljes beszélgetést az alábbi videóban tekinthetik meg.)
Azzal kapcsolatban, hogy a Kreml a háború kitörése óta mégis többször utalt az atomfegyver bevetésének lehetőségére, azt mondta: információs elrettentésről van szó.
Ha elég hitelesen beszélek az atomfegyverek bevetéséről, akkor ezzel már önmagában elérhetek elrettentő hatást anélkül, hogy ténylegesen bombát kellene ledobnom valahová. Ezt az elrettentést az oroszok magas szinten űzik
- fogalmazott. Hozzátette: a NATO és főleg az Egyesült Államok „percre kész információkkal” rendelkezik az orosz nukleáris erők mozgásáról és állapotáról: nincs jele annak, hogy Moszkva nukleáris háborúra készülne.
Rácz András beszélt arról is, hogy Vlagyimir Putyin elnök amúgy sem lenne képes egymaga atomháborút indítani. Nukleáris fegyvert indítani a vezérkar tud az elnök utasítására azáltal, hogy utasítja a bevetésre az adott katonai egységet.
Az orosz nukleáris erők az elit elitje. Lehet bízni abban, hogy ők Putyin parancsa ellenére sem lőnének (…) És a Putyin körül lévők sem hagynák, hogy radioaktív hamuvá változtassák Oroszországot.
A szakértő nem látja jelét annak, hogy Putyin elmeállapotával gondok lennének. Szerinte még ha van is fizikai betegsége, az nem hat ki a döntési képességeire.
Nem leszünk hadszíntér
Beszélt arról is: nincs olyan veszély, hogy Magyarországot katonai támadás éri és hadszíntér lesz.
Ez a háború jelenlegi ismereteink szerint nem fog kiterjedni Magyarország területére
- fogalmazott. Az ukrán hadsereg felvette a harcot az orosz haderővel, így a háború meg fog maradni Ukrajna keleti és déli részein. A kárpátaljai magyarság ugyanakkor már most is érintett, hiszen az ukrán seregben ottani magyarok is harcolnak, tette hozzá.
Emlékeztetett: Magyarország a NATO teljes jogú tagja, amely „az emberi történelem legerősebb katonai szövetsége”. Hazánk tehát katonai értelemben biztoságban van.
Magyarország területén nem lesznek harcok
- összegezte.
Más téren ugyanakkor Magyarország is érintett, hiszen érintenek minket a gazdasági és társadalmi hatások, a menekültválság. Érinteni fog minket a háború után megerősödő szervezett bűnözés is, és többet kell majd költeni katonai védelemre, fűzte hozzá.
Mit akar Putyin?
Ami a célokat illeti, Rácz András szerint Ukrajna túlélésért és a területi integritásáért küzd, Oroszország fő politikai céljai pedig a következők:
Ukrajna maradjon semleges (ne legyen EU- és NATO-tag), legyen demilitarizált, ismerje el, hogy a Krím Oroszország része, valamint azt, hogy az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaság független.
Emellett időnként felmerül még a követelések között az orosz nyelv státusa, valamint az úgynevezett nácitlanítás.
Hozzátette: az orosz hadműveletet a szankciók nem fogják tudni leállítani. Az orosz makrogazdaság egyelőre stabil, a költségvetésben vannak még tartalékok. A szankciók hatása közép- és hosszútávon fog beütni: Oroszország recesszióba csúszik, tovább nő az infláció és tovább romlik az életszínvonal.
Ami a háború kimenetelét illeti, intenzív harcok után békekötés helyett inkább tűzszünet valószínű, mondta Rácz András.
Oroszország a Krím-félsziget után valószínűleg újabb területeket fog lecsípni Ukrajnából, még ha ezt Kijev nem is fogja elismerni.
Ugyanakkor Ukrajna fennmaradó része megindulhat a nyugati integráció útján: bár NATO-tag nem lehet, nagyon szorosra fűzheti a kapcsolatokat az EU-val, jegyezte meg az egyetemi docens.
A kibékülést Ukrajna és Oroszország között hosszabb távon sem tartja reálisnak, mivel ez a háború „évtizedekre mérgezi meg a két nép viszonyát.”
Szisztematikus erőszak
Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban a szakértő úgy véli: az orosz hadsereg az ukrán polgári lakosság ellen kiterjedten, szisztematikusan alkalmaz korlátlan erőszakot, a megszállt területeket szisztematikusan kifosztja, és több mint egymillió ukránt vitt át Oroszországba – az ő sorsuk kérdéses.
A bucsi tömegsírok csak a jéghegy csúcsa
- fogalmazott.
Hozzátette: az ukrán erők is követnek el atrocitásokat orosz hadifoglyok és kollaboránsoknak tartott személyek ellen, de az arány az orosz atrocitásokhoz viszonyítva „90 a 10-hez”.
Azt nem tudni, hogy az orosz erőszakra és fosztogatásra van-e felső utasítás. Ugyanakkor tény:
az orosz vezetés tolerálja ezt, és nem indít vizsgálatokat, fogalmazott.
Nácitlanítás, nyugati ígéret
Azon orosz érvvel kapcsolatban, miszerint Ukrajnát nácitlanítani kell, azt mondta:
a 2014-es ukrán forradalomban, főleg az utcai harcok során valóban jelentős szerepet játszottak szélsőjobbos ukrán csoportok, ezt követően azonban marginalizálódtak, pártjaik a parlamentbe sem kerültek be.
Az ukrán politika ugyan jobbra, nacionalista irányba tolódott és tolódik, de ez egy háborúban álló országnál természetes, a szélsőjobbosok száma és szerepe pedig marginális.
A másik gyakran hangoztatott orosz érvvel kapcsolatban, miszerint Putyint lépéskényszerbe hozta a NATO keleti terjeszkedése, emlékeztetett: a szövetség utoljára 18 évvel ezelőtt, 2004-ben terjeszkedett keleti irányba.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy 1990-ben a Nyugat állítólag ígéretet arra, hogy a NATO nem terjeszkedik Keletre, azt mondta:
hivatalos ígéret nem volt, mert ha lett volna vagy lenne ilyen dokumentum, akkor azt az oroszok már rég „lobogtatnák”.
A beszélgetés során szóba került az esetleges finn és svéd NATO-csatlakozás kérdése is. Erről Rácz András azt mondta: nem valószínű orosz katonai támadás, mivel Oroszország nem bírna el két háborút egyszerre. Ráadásul a svéd és finn hadsereg katonailag már most is együttműködik, és mindkét országnak van egy titkos katonai megállapodása az Egyesült Államokkal, amely feltételezhetően segítséget biztosítana számukra külső agresszió esetén.
Lesz-e puccs?
Az Oroszország-szakértő a Putyin elleni esetleges puccsról pedig úgy vélekedett:
az orosz történelemben nincs túl sok sikeres puccs, az „eszelősen kockázatos” lenne, „családostul bele lehet halni”.
Ráadásul a puccs instabilitást eredményez, ezért nem érdeke a hatalmon lévőknek. Inkább egy menedzselt átmenetet tart elképzelhetőnek: „megkérhetik” majd Putyint, hogy a 2024-es elnökválasztáson már ne induljon el.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
