99,9 százalék, hogy Finnország belép a NATO-ba. Ez nem hónapok kérdése, hanem heteké. Abból indulok ki, hogy május folyamán benyújtjuk a csatlakozási kérelmet – függetlenül attól, hogy Svédország is ezt teszi vagy sem
- jelentette ki a Spiegelnek adott interjúban Alexander Stubb, aki 2014 és 2016 között a finn liberális-konzervatív Nemzeti Koalíciót vezette, 2014 és 2015 között pedig az ország miniszterelnöke volt. Azzal számol, hogy a NATO már június végén elfogadja kérelmüket, így Finnország már év vége előtt az észak-atlanti szövetség hivatalos tagjává válhat.
Múlt héten a jelenlegi finn miniszterelnök, Sanna Marin és a svéd kormányfő, Magdalena Andersson közös sajtótájékoztatót tartott a témában, amelyen Marin akkor – Stubbhoz hasonlóan – azt mondta: a döntés hetek, nem pedig hónapok kérdése.
180 fokos fordulat
Alexander Stubb indoklásként hozzátette: bár történelmi okokból eddig „nagy ideológiai ellenállás” volt a NATO-csatlakozással szemben – hasonlóan például ahhoz, hogy a németek ellenzik az atomenergiát –, Oroszország támadása Ukrajna ellen 180 fokos fordulatot hozott ennek megítélésében Finnország közvéleményét és politikai vezetését tekintve.
Mi, finnek mindig nagyon gyorsan reagáltunk a nagy történelmi eseményekre – ideológia helyett reálpolitikával
- fogalmazott.
Szerinte a belépés az észak-atlanti szövetségbe az utolsó lépés lesz a „nyugatosodás” útján: a 70-es években kereskedelmi megállapodást kötöttek Európával, a 80-as években csatlakoztak az Európa Tanácshoz, 1995-ben az EU tagjai lettek – most pedig belépnek majd a NATO-ba.
Alexander Stubb kitért arra is, hogy a finnek már a hidegháború vége óta együttműködnek a katonai szövetséggel, minden missziójában részt vettek (például Afganisztánban is ott voltak), valamint rendszeresen részesei hadgyakorlataiknak. Az egyetlen, ami hiányzik, a szövetség nyújtotta védelem az esetleges támadásokkal szemben, ez ugyanis csak a tagoknak jár.
Elrettentő erő
Szerinte belépésükből a NATO is profitálni fog, hiszen a finn hadseregnek mintegy 900 ezer tartalékosa van, és 280 ezer embert (férfit és nőt) képes egyik napról a másikra mozgósítani. Légierejük F-18-asakból áll, amelyeket hamarosan F-35-ösökre cserélnek, elhárító rendszereik pedig kompatibilisek a szövetségével.
Ideális esetben a NATO részeként, a többi skandináv és balti országgal együtt elrettentő erőt jelentünk majd Oroszország számára
- vélekedett. Szerinte a kis országok megmaradása nagyon függ az időzítéstől, és pont a biztonsági kérdéseknél fontos, hogy jókor hozzanak jó döntést – márpedig most van itt az ideje a NATO-belépésnek.
Rövidtávon nem számítanak hagyományos konfrontációra Oroszországgal – a Kreml aligha akar most újabb frontot nyitni –, inkább „hibrid támadásokra” kell készülniük: támadások az interneten, légtér megsértése, hamis információk terjesztése, ahogy mindez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn parlamentben mondott beszéde alatt történt.
Az Oroszországgal való jövőbeni viszonyról elmondta: belátható időn belül a teljes kereskedelem el fog tűnni, az ott működő finn cégeknek pedig fokozatosan ki kell majd vonulniuk. Szerinte a demokráciát és a szabadságot képviselő Nyugat általi izoláció földrajzilag „a világ legnagyobb Észak-Koreájává” teheti a totalitárius és agresszív Oroszországot.
Aki gyenge, áldozat lesz
A német lap kérdésére, miszerint Oroszország nem éppen egy ilyen állapotban lehet-e a legveszélyesebb, azt válaszolta:
Szerintem nem. Putyin és Oroszország csak az erőből ért. Aki gyengének mutatkozik, azt megtámadják. Ez történt Ukrajna esetében is.
Putyin alatt már nem fog normalizálódni Oroszország, a változást az orosz mentalitás radikális megváltozása hozhatná el, mondta az interjúban az egykori finn kormányfő.
Ami a csatlakozáshoz vezető utat illeti, a finn parlament számos biztonsági szakértőt hallgat meg ezekben a hetekben, döntés ezután várható. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már jelezte, hogy az ajtó továbbra is nyitva áll a potenciális jelentkezők előtt. A csatlakozást mind a 30 tagországnak jóvá kell hagynia, ami hónapokat, de akár egy évet is igénybe vehet.
A jelenleg szintén semleges státusú Svédország egyelőre mérlegeli a tagsági kérelmet. Magdalena Andersson miniszterelnök szerint alapos elemzést szeretnének készíteni a lehetőségekről, beleértve a fenyegetéseket és kockázatokat annak érdekében, hogy olyan döntés szülessen, ami a legjobb az ország számára.
Katonai következmények
Oroszország már korábban jelezte, hogy az újabb NATO-bővítés tüske lenne a szemében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője néhány hete azt mondta: ha Finnország és Svédország csatlakozna a szövetséghez, akkor Oroszország megpróbálná majd saját eszközeivel „kiegyensúlyozni a helyzetet”.
Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig „katonai és politikai következményeket” helyezett kilátásba – mindez semmi jót nem jelent a jövőre nézve.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
