Egy friss, a helyi TV4 televízió megbízásából készült felmérés szerint a svédek 59 százaléka úgy véli, hogy Svédországnak csatlakoznia kellene a NATO-hoz, ha Finnország is csatlakozna. Tizenhét százalék válaszolt nemmel a kérdésre, 24 százalék pedig bizonytalan.

A politikai pártok nem egységesek a kérdésben.

A kormányzó szociáldemokrata párt jelenleg nem támogatna egy NATO-tagságot, a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Moderaterna viszont igen.

Svédországban szeptemberben választások lesznek és az esetleges NATO-tagság a választás egy fontos kérdése lehet.

Amennyiben Svédország és Finnország mégis a NATO-tagság mellett döntene, nagyon rövid idő alatt megtörténhetne a csatlakozás, mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Dagens Nyheter című napilapnak.

Hogy egészen pontosan hány hónapig tartana a folyamat, azt nem tudom megmondani, de nagyon gyorsan menne. Hiszen Svédország és Finnország olyan országok, amelyek minden tekintetben közel állnak a NATO-hoz. Tudjuk, hogy Svédország minden NATO-előírásnak megfelelne

– fogalmazott Jens Stoltenberg.

A lap szerint ez egy szokatlanul konkrét üzenet. A DN korábban többször készített interjút Stoltenberggel, akinek a szokásos válasza mindig az volt hasonló kérdésekre, hogy norvégként kerüli a véleményalkotást a svéd politikáról, és Svédországnak valamint Finnországnak magának kell eldöntene, hogy jelentkezik-e a szövetségbe. Ezt ezúttal is elmondta, de kiegészítette a fentiekkel.

A hidegháború alatt 16 tagú NATO fokozatosan bővült a jelenlegi 30 országra. A felvételi folyamat minden egyes új tagállam esetében több évig tartott. Az országoknak ugyanis meg kell felelniük számos követelménynek, a belépéssel kapcsolatos döntést pedig a szövetség tagjainak egyhangúlag kell meghozniuk. Ezután minden tagállam parlamentjének ratifikálnia kell a csatlakozást, ami korábban egy évig vagy még tovább tartott. Ehhez képest Stoltenberg most
hónapokról beszélt.

A két ország esetleges NATO csatlakozása ugyanakkor vörös vonal lehet Oroszország számára.

Amikor Svédország és Finnország védelmi miniszterei egy közös visbyi (város Gotland szigetén - a szerk.) gyakorlaton találkoztak március 2-án, Oroszország négy vadászgéppel megsértette a svéd légteret Gotlandnál. Oroszország ezen kívül „katona-technikai intézkedésekkel” fenyeget arra az esetre, ha a két ország csatlakozik az észak-atlanti szervezethez.

Stoltenberg erre reagálva így fogalmazott:

Oroszország nem tartja tiszteletben az országok önrendelkezési jogát. Nem tartja tiszteletben Ukrajna, sem Svédország, sem a NATO jogát ahhoz, hogy maguk döntsenek. A NATO-t azzal fenyegetik, hogy ha nem vonjuk ki minden erőnket a szövetség keleti részeiből, annak „következményei” lesznek.

Hozzátette azt is, nem aggódna amiatt, hogy Svédország biztonsága egy esetleges felvételi időszak alatt megromlana:

Bízom benne, hogy tudnánk kezelni a helyzetet, de nem akarok belemenni abba, hogy pontosan hogyan kezelnénk.

Arra a kérdésre pedig, hogy ha a nem NATO-tag Svédországot ma Oroszország megtámadná, hogyan reagálna az észak-atlanti szervezet, Stoltenberg így válaszolt:

Nyilvánvaló, hogy Svédország közeli és megbecsült szövetségese a NATO-nak, de nem rendelkezik tagsággal, így a kollektív védelmi garanciák sem vonatkoznak rá.

Svédország, Finnország – egymás nélkül nem megy

Egy esetleges orosz támadás esetén a NATO-nak nehéz lenne megvédenie Finnországot, ha nem használhatná Svédország légterét vagy nem vonulhatna keresztül az országon. Ha viszont csak Svédország válna taggá, Finnország pedig kimaradna, akkor az Oroszországgal 1340 kilométer hosszú szárazföldi határral rendelkező ország a NATO és a háborúzó szomszéd közé szorulna ütközőzónaként.