Teljes fordulat körvonalazódik az Ukrajnába irányuló német fegyverszállítások ügyében: Németország korábban teljesen elzárkózott az ilyen típusú segítségnyújtástól, majd engedélyezte nem nehézfegyverek szállítását – például gépfegyvereket, páncélöklöket és légvédelmi rakétákat már eljuttatott Kijevnek –, a jövőben pedig már páncélosokkal is segíti az ukrán haderőt.
Jönnek a Gepardok
Egybehangzó német sajtóhírek szerint Németország Gepard típusú páncélosokat fog szállítani Ukrajnának. Ezt Christine Lambrecht honvédelmi miniszter jelentheti be ma egy, az Egyesült Államok által sebtében összehívott Ukrajna-konferencián a németországi Ramstein légi támaszponton (ez az amerikai légierő központi európai bázisa).
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormány engedélyezi a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) hadiipari konszernnek ilyen típusú páncélosok eladását Kijev számára.
Azt még nem lehet tudni, hány darabról van szó, de a KMW mintegy félszáz ilyen harci járművel rendelkezhet. Ezeket némi karbantartás után, rövid időn belül le is tudja szállítani.
Berlin már korábban közölte, hogy az ukrán kormány egy listáról választhatja ki azokat a hadiipari termékeket, amelyekre szüksége van. A vásárlásokat a német kormány finanszírozza.
Németország emellett ukrán katonákat is kiképez majd a Panzerhaubitze 2000 nevű tarackágyú használatára, amelyeket Hollandia kíván Ukrajna rendelkezésére bocsátani.
Az ukrán hadsereg fő szállítója ezzel együtt továbbra is az Egyesült Államok marad, amely a Spiegel szerint már 3,2 milliárd dollár értékű fegyverszállításra tett ígéretet a háború kitörése óta.
Az Egyesült Államok, mint a NATO kvázi vezető tagállama ugyanakkor világossá tette, hogy az európai partnerektől is az ilyen típusú támogatás növelését várja el – ezt az igényt elégítheti ki most Németország. (A legújabb amerikai fegyverszállítmányokról pedig laptársunk, az mfor.hu cikkében olvashatnak.)
Gyökeres fordulat
Az Ukrajna elleni orosz invázió mindenesetre alapvető fordulatot hozott a német védelmi politikában. Berlin ismét ütőképessé tenné az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag leépített Bundeswehrt, amelynek fejlesztésére mintegy 100 milliárd eurót szán. A jövőben évente a GDP több mint két százalékát fordítják majd védelmi célokra.
Visszatérve a két hónapra zajló háborúra, bár német katonáknak vagy önkénteseknek hivatalosan nem engedélyezett a részvétel a harcokban, a gyakorlatban már ez is megtörtént:
a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint márciusban Kijev egyik elővárosában négy német önkéntes támadott és ölt meg orosz katonákat egy összecsapás során.
Az orosz hadiflotta büszkeségét, a Moszkvát pedig feltehetően amerikai segítséggel süllyesztették el az ukránok.
Eközben Moszkva ismételten arra figyelmeztette a nyugati országokat, hogy a fegyverszállítások folytatódása harmadik világháborúval fenyeget. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap az orosz állami televízióban azt mondta: ezek a szállítások gyakorlatilag azt jelentik, hogy a NATO háborúban áll Oroszországgal.
Szerinte reális veszély a harmadik világháború, és „számottevő“ kockázata van annak, hogy a konfliktus atomháborúvá fajul.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1 pontos csökkenéssel, 107 883,53 ponton nyitott kedden. A hétfői záró értékéhez képest minimálisan gyengült. 
